Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2017. november 22., szerda

22.599 - ​​Hatvanhat éves korában meghalt Stadler József – írja az Index. > ​2017. 11. 21. 15:15

​​
Meghalt Stadler József

D. Kovács Ildikó
D. Kovács Ildikó

​​
2017. 11. 21. 15:15

A kilencvenes évek legendás vállalkozója 66 éves volt, nemrég agyvérzés miatt került kórházba
​ ​
​​
Hatvanhat éves korában meghalt 
Stadler József – írja 
az Index. 
A hírt a vállalkozó ügyvédje megerősítette.Stadler József, az egykori juhász, majd vállalkozó a rendszerváltás utáni Magyarország ikonikus figurája volt, szülőfalujában, Akasztón stadiont épített, és elhíresült az Utolsó vacsora című kép megvásárlásáról is. Persze nem Leonardo da Vinci eredetijét vette meg (nagyjából húsz másik képpel együtt egymilliárd forintért), de amikor az alkotások után visszaigényelte az áfát, az ugyancsak felkeltette az adónyomozók érdeklődését. Stadler ellen számos ügyben évekig vizsgálódtak adó- és áfacsalás miatt, végül 2003 tavaszán elítélték, négyéves büntetéséből azonban már 2005 januárjában, jó magaviselet miatt szabadult. Ezután ruhakereskedelmi cégbirodalmat épített, de újra csalás miatt indultak ellene vizsgálatok.
2011-ben folytatólagosan elkövetett csalás kísérlete és más bűncselekmények miatt ismét börtönbe került, 2013-ban pedig csődbüntett miatt újabb – két év tíz hónapos – börtönbüntetést kapott. Nem sokkal szabadulása előtt, 2015-ben interjút készítettünk vele, amelyben többek között arról beszélt:

Olyan is volt. Elraboltak. Váltságdíjért. Kilencvennégyben. A tippadó egy magyar pali, korábban üzleteltem vele. Az ő feladata volt elcsalni otthonról. Kecskemétre hívott, de nem értem rá, épp két vagy három orosz partnerrel tárgyaltam nagymennyiségű árura. De este kilenc órakor, hogy besötétedett, megint telefonált, azt mondta, itt van Akasztón. A kocsmába csalt, és onnan rögtön elraboltak.

Stadler József: Csak a sok pénzt hordták el a politikusok
Van egy történetem a kilencvenes évek közepéről. Igen? Tétmeccs dúl az akasztói stadionban, győzni kell a hazaiaknak, döntetlen az állás,

Egy évvel később az akasztói Öreg Bika kocsmában tartott szabadulóbuliján is ott voltunk, az erről készült videót itt nézhetik meg.
Augusztusban még azt tervezte, hogy új bizniszbe kezd: főleg külföldre szállított volna befőttet és savanyúságot. Vissza akarta vásárolni a stadionját is, de mivel 50 millió forint hiányzott az árához, könyvek árulása mellett új üzletre lett volna szüksége.
Stadler nemrég kórházba került, amikor könyve dedikálásán agyvérzést kapott. Néhány nappal ezelőtt a Lokál arról írt, hogy a dunaújvárosi kórház intenzív osztályán kezelték és az utolsó kenetet is feladták rá.

Kiemelt kép: MTI/Ujvári Sándor

​Kutasi József Antal írja: 
Meglepö a hír, ami nagyon felzavarta a lelki állapotomat, ezért nem is tudok 
hosszabb sorokat itt és most írni. 
Hosszu évekkel ezelött, sokszor voltam Akasztón látogatóba, és családját, rokonságát és a többieket nagyon jól ismertem. 
Gyorsan annyit, hogy öszinte részvétemet küldöm! Isten nyugosztalja!

2017. november 21., kedd

22.598 - ​Ki mint él, úgy ítél..?!​ > KDNP: Jó irányban erősödik az összmagyarság!


Feladó: mandinka.bt
Dátum: 2017. november 20. 15:22
Tárgy: I. Ki mint él, úgy ítél..?!
Címzett: 


Kérem ide alulra kattintani és olvasni, ha kedve van! ​


​​
 
KDNP: Jó irányban erősödik az összmagyarság! 
MSZP: Minden ötödik magyar családról lemond a kormány?! 
Jobbik: Az ember a legnagyobb érték, köszönjük a szociális szféra dolgozóit! 
LMP: Mikor számolják fel a dolgozói szegénységet az oktatásban? 
Fidesz: Nemzetközi Diabétesz Világnapján, a cukorbetegekről!
 


2017. november 20., hétfő

22.597 - ​Dr.h.c.Georg Engel: ​I​tt vannak a filmek összesítve! > München


From: Georg Engel
Date: 2017-11-20 21:25 GMT+01:00
Subject: Fwd: Fwd: St.Georg Ritter Orden, Symposium. Videofilme
To:
​​
 Kutasi Jozsef Antal <jozsef@kutasi.eu>

Sehr geehrte/r DAMEN und HERREN! 
​I​
tt
vannak a filmek összesítve!   Zusamenfassung!
​​
Dr.h.c.Georg Engel, Ungarnpanorama.de Magazin für Internationale Beziehungen!

Koszorúzást november 17-én a emléktábla Szent König Stephan és Gizella királyné bajor 

A Saint George Ritterorden aD 1326 Visegrád Priory München közösen szervezett müncheni november 17, 2017 
A Generelkonsulat Magyarország müncheni bajor-magyar fórum, a Nemzeti Gárda Magyarország és a World Association of 
Magyarok a koszorúzási ünnepségen emléktábla Szent König Stephan és a Queen bajor kolostorban úton. 

hangszórók: 
Dr. Tibor Szathmáry előtt a Szent György Lovagrend, München 
-Krisztina Spiller, a magyar konzul, Magyar Főkonzulátus München 
-Elisabeth sorozatvető elnöke, a bajor-magyar fórum 
-Miklós Patrubány elnöke, a Magyarok Világszövetsége 
Andrew Lehr, vezérőrnagy a Magyar Nemzeti Gárda 1956, Németországban O :-) 
-János Merka vezetője, a Magyar Katolikus Misszió 
https://youtu.be/ho6ucmY0s48 

St. George Lovagok Symposium. Beszéd Dr. Tibor Szathmáry Prior München 
Témája a szimpózium a világítás a vielfaltigen történelmi és a jelenlegi viszonyok bajor Magyarországra. 
Dr. Tibor Szathmáry előtt a Szent György Lovagrend, München 
Élő felvétel Interpress média 
https://youtu.be/XAPUo97w7S8 

St. George Lovagok Symposium. Beszéd Krisztina Spiller, a magyar konzul München 
Témája a szimpózium a világítás a vielfaltigen történelmi és a jelenlegi viszonyok bajor Magyarországra. 
Krisztina Spiller, a magyar konzul, Magyar Főkonzulátus München 
Élő felvétel Interpress média 
https://youtu.be/GeNX2h2ihxM 

St. George Lovagok Symposium. Beszéde Elisabeth Schosser elnöke, a bajor-magyar fórum 
Témája a szimpózium a világítás a vielfaltigen történelmi és a jelenlegi viszonyok bajor Magyarországra. 
Elisabeth Schosser elnöke, a bajor-magyar fórum 
Élő felvétel Interpress média 
https://youtu.be/tFVv7_adsZM 

St. George Lovagok Symposium. Beszéde Patrubány Miklós elnöke, a Magyarok Világszövetsége 
Témája a szimpózium a világítás a vielfaltigen történelmi és a jelenlegi viszonyok bajor Magyarországra. 
Patrubány Miklós elnöke, a Magyarok Világszövetsége 
Élő felvétel Interpress média 
https://youtu.be/wYnWZRJnabw 

St. George Lovagok Symposium. Beszéde Andreas Lehr, vezérőrnagy a Magyar Nemzeti Gárda 1956-ban, Németországban 
Témája a szimpózium a világítás a vielfaltigen történelmi és a jelenlegi viszonyok bajor Magyarországra. 
Beszéde Andreas Lehr, vezérőrnagy a Magyar Nemzeti Gárda 1956-ban, Németországban 
Élő felvétel Interpress média 
https://youtu.be/-F8_2TUMeCk
 


​22.596 - Szabolcs Magyarody: ​Levélben állt ki Magyarország mellett három amerikai kongresszusi képviselő

Feladó: Szabolcs Magyarody
Dátum: 2017. november 20. 22:35
Tárgy:
A képviselők elutasítják David Kostelancik amerikai ügyvivő kritikáját
Címzett:

​​
Levélben állt ki Magyarország mellett három amerikai kongresszusi képviselő

​​
A képviselők elutasítják David Kostelancik amerikai ügyvivő kritikáját

MH – 2017.11.20. 10:00

Levelet írt Rex Tillerson amerikai külügyminiszternek három amerikai kongresszusi képviselő, amelyben kiállnak Magyarország mellett és tiltakoznak David Kostelancik, az amerikai nagykövetség ügyvivőjének beszéde miatt, amelyet a MÚOSZ-ban tartott.

A levelet Dennis Ross floridai, Andy Harris marylandi és Mike Coffmann coloradói republikánus kongresszusi képviselő írta alá. A levélben aggodalmukat fejezik ki Kostelancik beszéde miatt, amelyet a MÚOSZ-székházban mondott, és amelyben a levélírók szerint megalapozatlan kritikákkal illette a magyarországi médiahelyzetet.

David Kostelancik október közepén mondott beszédet a MÚOSZ székházában. Ebben azt mondta, hogy a magyar kormány nyomást gyakorol a sajtóra és a sajtószabadság aggasztó állapotban van. Ezután Szijjártó Péter külügyminiszter bekérette az ügyvivőt, a külügyminisztérium pedig a beszédet kéretlen beavatkozásként értékelte a magyar belpolitikába.

A három képviselő a levélben megemlíti, hogy Magyarország az Egyesült Államok szoros katonai szövetségese, az afganisztáni, a koszovói és az iraki misszióban is részt vett. Kostelancik megjegyzéseit különösen aggasztónak tartják, mert Magyarország régi szövetségese és kiváló tagja a NATO-nak. „Miközben az Egyesült Államokat érő fenyegetések száma világszerte egyre nő és ezek egyre összetettebbek, az eltökélt szövetségeseinkkel szembeni politikai indíttatású amerikai kritika csak nyugtalanságot kelt és aláássa szövetségünket nem csak Magyarországgal, hanem más baráti nemzetekkel is" - állapítják meg levelükben a képviselők.

Azt is írják, hogy nem gondolják, hogy Kostelancik megjegyzései az Egyesült Államok diplomáciai céljait szolgálnák. Felszólítják a külügyminisztériumot, hogy fejezze ki támogatását a magyar kormány szuverenitásával kapcsolatban, már csak azért is, mert az Egyesült Államok kapcsolatai Magyarországgal egyre szorosabbak gazdaságilag, és régóta fennáló egység van a két ország között a biztonságpolitika, a bevándorlás és a terror elleni harc terén.

Forrás: Origo


22.595 - ​PhS Bakk István és PhS Bakk Erzsébet előadása: Miért apostoli királyság ... Előadás Isaszegen


Feladó: Palos Passio
Dátum: 2017. november 16. 22:07
Tárgy: Bakk István: A főnemesség székesegyházi építkezései
Címzett: 

Bakk István: A főnemesség székesegyházi építkezései
(Elhangzott a XXII. Őskutatási Fórumon 2017. augusztus 3-án, Miskolcon)
http://epa.oszk.hu/02300/02387/00040/pdf/EPA02387_osi_gyoker_2017_3-4_027-037.pdf

PhS Bakk István: Keresztény gyökereink
https://www.youtube.com/watch?v=vYoNcW4NYAQ

Bakk István: A székely magyar nemzet
https://www.youtube.com/watch?v=dLWOUsH8SpY

Bakk István székely primor teljes előadása, Szent-kúti Öko Ünnep stációi, 2017.
https://www.youtube.com/watch?v=D74zjvKNQws

primor szentkatolnai Bakk István: Habsburg hatalmi törekvések Bethlen
Gábor időszakában
https://www.youtube.com/watch?v=D3bkmKKzwYM

​​
​​
PhS Bakk István és PhS Bakk Erzsébet előadása: Miért apostoli
királyság ... Előadás Isaszegen
https://www.youtube.com/watch?v=DxZsz4weK2M

PhS Bakk Erzsébet és PhS Bakk István: A Boldogasszony-szigeti pálosok,
az ősi magyar Pálos-rend a Margit-szigeten
https://www.youtube.com/watch?v=-0igpAWm1rg

Írásban 1-2 rész:
Bakk István, Bakk Erzsébet: A Boldogasszony-szigeti pálosok (1)
http://epa.oszk.hu/02300/02387/00038/pdf/EPA02387_osi_gyoker_2016_3_006-029.pdf
Bakk István - Bakk Erzsébet (2.)

22.594 - ​Alkotmánybíróság: mese van, mese nincs..! > ​2017. november 20. 17:09


Feladó: mandinka.bt
Dátum:
​​
2017. november 20. 17:09
Tárgy: Alkotmánybíróság: mese van, mese nincs..!
Címzett: 
 
Dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok.
2017. november 20. 13:45

Már az elolvasásuk, s főleg a megértésük is  "hősi tett", - az igazság "megtalálása" pedig, "észbontó" feladat. Íme, az e héten döntésre váró panaszok serege.

 Az Alkotmánybíróság teljes ülésének tárgyalandói.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátása.

A Kúria által jegyzett  Mfv.III.10.682/2015/5. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

 Az indítványozó állítja: a sérelmezett jogszabályi rendelkezés - szó szerinti értelmezésben - alaptörvény-ellenes, mert kizárja a rokkantellátásra való jogosultak köréből azokat, akik egyéni vállalkozói tevékenységüket szüneteltetik, miközben tényleges keresetük a vállalkozói tevékenységükből nem volt.
Az indítványozó szerint a bíróságok alaptörvény-ellenesen értelmezték a Mmtv. 1. § (2) bekezdés 4. pontját, mivel helyes értelmezéssel az alaptörvény-ellenesség elkerülhető lett volna. A jogszabályi rendelkezés és az ítélet sérti a szociális biztonsághoz való jogot (Alaptörvény XIX. cikk (1) bekezdés 2. mondat) és a XV. cikk (2) bekezdés szerinti diszkrimináció tilalmát.

Kettős adóztatás tilalma.

A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 7/B-7/D. §-a elleni nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A bíróság előtt folyamatban lévő közigazgatási perben a per felperesére - egy Írországban nyilvántartásba vett gazdasági társaságra - a per alperese, a NAV Kiemelt Adó és Vámigazgatósága mulasztási bírságot szabott ki a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint  a Magyar Köztársaság és Írország között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, 1999. évi XI. törvény 24. cikkében foglalt egyenlő bánásmód követelménye alapján nem írható elő mulasztási bírság egy ír székhelyű adóügyi illetőségű társasággal szemben, ezért a támadott ítélet nemzetközi szerződésbe ütközik. 

OBH utasítás.

Az OBH elnöki utasítás alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a bírói függetlenség eleme, hogy a bírákra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket csak törvényben lehet megállapítani. A támadott utasítás ennek a követelménynek semmilyen módon nem felel meg, hiszen kötelezettségeket és ahhoz kapcsolódó eljárást állapít meg a bírákra nézve, továbbá a jogokat, kötelezettségeket, valamint a bírói tisztség megszüntetését eredményező eljárási rendet csak sarkalatos törvény tartalmazhatná. Ezen kívül az utasítás jövőbeli felhatalmazást ad az OBH mindenkori elnökének, akinek így a még nem ismert utasításai is törvény erejével bírnának. Az indítványozó a szabályozás céljával egyetért, de a szabályozás módjával nem, mert álláspontja szerint a támadott utasítás alaptörvény-ellenes.

Képmáshoz fűződő személyiségi jog megsértése.

A Kúria által jegyzett  Pfv.IV.21.840/2015/5. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozóról 2009. augusztusában olyan kép jelent meg a sajtóban, mely véleménye szerint a személyiségi jogait megsértette. Az illusztráció az indítványozót vezető száron és bilincsben ábrázolta.

A Fővárosi Törvényszék első fokon megállapította: a cikk illusztrációja az indítványozó hozzájárulása nélkül készült, így annak megjelenése személyiségi jogait megsértette, ezért a lapkiadót, és a szerkesztőséget nem vagyoni kár megtérítésére kötelezte. A Fővárosi Ítélőtábla a kártérítés összegének tekintetében megváltoztatta az elsőfokú ítéletét, egyebekben a határozatot helybenhagyta. A Kúria a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a keresetet elutasította. 

A Kúria ítéletének indokolása szerint a közéleti szereplő képmása az adott eljárásról szóló tudósítás körében az adott személy hozzájárulása nélkül is felhasználható, továbbá az indítványozó a képen öltönyben látható, a bilincs, illetve a vezetőszíj közvetlen rátekintéssel nem észlelhető, tehát a felvétel az indítványozót nem megalázó helyzetben mutatta meg, személyi jogsértés ezáltal nem történt. 

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint a XXVIII. cikk (2) bekezdése szerinti ártatlanság vélelméhez való alapjogát, továbbá az ítélet nemzetközi szerződésben foglalt jogait is. 

Adótitok.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 53. § (1a) bekezdése és (7) bekezdése elleni utólagos normakontroll vizsgálata.

Az indítványozó országgyűlési képviselők - az Abtv. 24. § (1) bekezdése alapján - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 53. § (1a) bekezdése és (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozták.

Az indítványozók álláspontja szerint a támadott rendelkezések kiterjesztik a magántitkot, a magánszférához való jogot a közszférában a nemzeti, állami, önkormányzati vagyonnal rendelkező olyan szervezetekre és személyekre, amelyek fogamilag nem lehetnek alapjogok alanyai. A szabályozásban foglalt fordított hátrányos megkülönböztetés - mivel a jogalkotó nem differenciál az adózók között az adótitok fogalma kapcsán - sérti az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdését. Mivel az adótitok fogalma ezáltal kiterjedne közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatokra, a támadott rendelkezések sértik az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében foglalt közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot, és a 39. cikk (2) bekezdését. Az indítványozók szerint a szabályozás sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, mert azonos normák közötti kollíziót idéz elő.

Személyhez fűződő jog megsértése.

A Fővárosi Ítélőtábla által jegyzett 2.Pf.20.677/2013/10. számú ítélet alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó és házastársa között házassági bontóper volt folyamatban, amelynek során - az indítványozó szerint - a házastársa a magánlevelezését (elektronikus leveleket) mások számára hozzáférhetővé tette, ezzel megsértette személyhez fűződő jogait.

Az indítványozó szerint a másodfokú bíróság az első fokon eljáró bíróság ítéletét helybenhagyva megsértette a magánszférához, a magántitok továbbá a levéltitok védelméhez, illetve a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő, az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése szerint biztosított alapjogait.

Véleménynyilvánítás szabadsága.

A Siófoki Városi Bíróság által jegyzett 4.B.113/2012/14. számú ítélet, a Kaposvári Törvényszék 1.Bf.615/2012/8. számú végzés, a Kúria Bfv.I.1222/2013/4. számú végzés alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó a 2010-es önkormányzati választáson polgármester jelöltként indult. Az általa írt választási füzetben egy másik polgármester-jelöltre tett kijelentése miatt indult ellene eljárás becsületsértés miatt. A bíróság pénzbüntetésre ítélte, amelyet a törvényszék végzése helybenhagyott, illetve a kúriai ítélet hatályában fenntartotta.

Az indítványozó állítja: az ítéletek megsértették a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát. Az elsőfokú bírósági eljárás során lefolytatott bizonyítási eljárás megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát is. A Kúria pedig alaptörvény-ellenes döntést hozott, amelyet az Alkotmánybíróság határozataival támasztott alá. Mindezek alapján sérült az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésébe foglalt véleménynyilvánítás szabadságához való joga, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való joga, és (3) bekezdése szerinti védőhöz való joga.

Sajtó objektív felelőssége.

A Kúria által jegyzett  Pfv.IV.20.624/2016/9. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

A Kúria ítéletében megállapította: az indítványozó megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett internetes újságban közzétette az I.rendű alperes valótlan nyilatkozatát.

Az indítványozó álláspontja szerint az ítélet sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt szabad véleménynyilvánításhoz való jogot és a IX. cikk (2) bekezdésében biztosított sajtószabadságot, mert a Kúria nem vette figyelembe, hogy az indítványozó hivatalos sajtótájékoztatón alapuló, közérdekű problémát érintett, szöveghű volt, és abból egyértelműen felismerhető volt, hogy a közlés kitől származik, valamint a másik felet is megkereste és nyilatkozatát közzétette. Az indítványozó szerint az a kiterjesztő értelmezés, ahogy a Kúria a valótlan tény híresztelésében való felelősséget megállapította, ellehetetleníti a sajtó szabad működését és csorbítja a társadalom azon jogát, hogy értesüljön a közélet ügyeiről.

Közfoglalkoztatás, szabadság.

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (4a) bekezdés és (5) bekezdés aj) pont alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.  vizsgálata.

Az indítványozó szerint az Alaptörvény számos rendelkezését sértik a törvény általa megjelölt szabályai, amelyek kimondják, hogy a közfoglalkoztatott nem részesülhet más munkavállalókhoz hasonlóan pótszabadságban, illetve a számára biztosított 20 nap szabadságról nem rendelkezhet más munkavállalóhoz hasonlóan a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben foglalt, a szabadság kiadására vonatkozó szabályok szerint. 
Az indítványozó előadja: a törvény alkalmazása esetében sérült az Alaptörvény XV. cikkében foglalt egyenlő bánásmód követelménye, illetve az Alaptörvény XVII. cikkének azon rendelkezése, miszerint minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.

Jogorvoslathoz való jog.

 A Kúria által jegyzett  Kfv.III.38.040/2016/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó kisajátítási eljárást kezdeményezett a Heves Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya előtt a perbeli ingatlan egy részének az állam javára történő kisajátítása érdekében. Az eljáró kormányhivatal az ingatlantulajdonos javára 1 millió forint alatti kártalanítási összegről rendelkezett.

A határozat ellen az ingatlantulajdonos  többletkártalanítási igény iránt nyújtott be keresetet, az eljáró bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során a kártalanítási összeget megváltoztatta, amelynek összege így az 1 millió forintot már meghaladta. Az indítványozó a bírósági döntés kúriai felülvizsgálatát kezdeményezte, a Kúria azonban érdemi vizsgálat nélkül utasította el keresetét.

Az indítványozó állítja: a Kúria döntése téves jogszabályi értelmezésből ered, így sérti az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakat. Azzal, pedig hogy a Kúria íz indítványát nem vizsgálta érdemben, sérült a jogorvoslathoz fűződő alapjoga is.

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának tárgyalandói

Jogorvoslathoz való jog; Kúria felülvizsgálati eljárása.

A Kúria által jegyzett  Gfv.VII.30.463/2016/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó jogi személy megszűnését a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága mondta ki, és elrendelte a kényszertörlési eljárást. Az indítványozó fellebbezése folytán másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú döntést helybenhagyta, amely így 2016. március 1-én jogerőssé vált. A másodfokú döntés ellen az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyet a Kúria  érdemi vizsgálat nélkül elutasított.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria nyilvánvalóan iratellenesen és tévesen alkalmazta a Pp. rendelkezését, tényszerűen megállapítható ugyanis, hogy az elsőfokú döntéssel szemben fellebbezést nyújtottak be, amit a másodfokú bíróság érdemben el is bírált. Ezért sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való joga, amelynek ténylegesen, érdemben kellene rendelkezésre állnia, nem csak formális lehetőségként. .

Tisztességtelen eljárás?!

 A  Szegedi Ítélőtábla által jegyzett Bf.II.590/2016/7. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó indítvány vizsgálata.

Az indítványozót adócsalásban tettesként, valamint bűnsegédi bűnrészesként ítélték el. Indítványában a bűnsegédi bűnrészesként történő elítélését sérelmezi, melyet -nézete szerint -a bíróságok esetleges, bizonytalan tartalmú állítások alapján állapítottak meg, amelyre büntetőjogi felelősséget alapítani nem lehet. Sérelmezi továbbá, hogy az elsőfokú eljárás törvényes vád hiányában zajlott, a vád tárgyává tett cselekmény körülírása nem volt pontos, mert az elkövetési magatartást, a cselekmény megvalósításának helyét, idejét, stb. nem tartalmazta hiánytalanul.

Álláspontja szerint a Btk. alapján törvényes vád hiányában a bíróságnak az eljárást meg kellett volna szüntetnie. A másodfokú eljárással kapcsolatosan pedig azt sérelmezi, hogy a bíróság olyan tényállást rögzített, amelyre nézve bizonyíték nem állt rendelkezésére. Mindezek alapján pedig sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz, valamint a XXVIII. cikk (3) bekezdése szerinti védelemhez fűződő alapjoga.

Ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kiigazítása.

A Kúria által jegyzett Pfv.I.20.443/2016/8. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó indítvány vizsgálata.

Az indítványozó  előadta: ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kiigazítása iránti bírósági eljárás volt folyamatban annak érdekében, hogy a perbeli ingatlanok jogi sorsa rendeződjön. A perbeli két ingatlan ugyanis a megosztási vázrajzon felcserélve került ábrázolásra. A bíróság meghatározta a telekalakítás folytán létrejövő ingatlanokat, azok nagyságát, kötelezte az indítványozót a változási vázrajz szerinti terület átadására, és megkereste a földhivatalt a változások átvezetése iránt.

Az indítványozó szerint az eljárás sértette az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jogát, valamint a XXVIII. cikk szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát.

Védett madarak elkobzása.

A Szegedi Törvényszék által jegyzett 2.Bpkf.1136/2016/4. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó indítvány vizsgálata.

Az indítványozó előadta: magánszemélyek megbízásából külföldről nagy értékű védett madarakat hozott be Magyarországra. A madarakat átadta a megbízónak azzal, hogy a bejelentésük a megbízó kötelezettsége.

Az ügyben természetkárosítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt nyomozás indult, mert felmerült annak a gyanúja, hogy a madarak behozatala és birtoklása jogellenes lehet, azonban bűncselekmény hiányában a nyomozást a rendőrség megszüntette. A rendőrség korábban a madarakat lefoglalta, a lefoglalást azonban változatlanul fenntartotta.

Az indítványozó szerint a Szegedi Járásbíróság 12.Beü.1275/2015/15. számú végzésével a megbízók részére adta ki a madarakat, melyet a jogerős döntés megváltoztatott és a madarak elkobzásáról döntött. Az elsőfokú bíróság döntésében nem tért ki arra, hogy nem kizárólag a madarak tulajdonosa jogosult rendelkezni a madarak tartózkodási helyének a megváltoztatásáról, nem tért ki az eltérő tagállamok jogi szabályozására, valamint az elírt dokumentumokra, és az eredeti állapot helyreállítására. A másodfokú bíróság határozatában pedig indokolási kötelezettségének nem tett eleget.

Az indítványozó határozottan állítja: a bíróság megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való alapjogát, valamint a (7) bekezdésben rögzített jogorvoslathoz való jogát. 

Védett madarak elkobzása, tulajdonos részvételi joga az eljárásban.

A Szegedi Törvényszék által jegyzett 2.Bpkf.1136/2016/4. számú végzésalaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó indítvány vizsgálata.

Az indítványozó előadta: védett madarakat vásárolt külföldről megbízott útján. Az adásvételt bejelentette az illetékes hatóságnak. Az ügyben természetkárosítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt nyomozás indult, mert felmerült annak a gyanúja, hogy a madarak behozatala és birtoklása jogellenes lehet, azonban bűncselekmény hiányában a nyomozást a rendőrség megszüntette. A korábban lefoglalt madarak lefoglalását azonban nem szüntette meg.

A Szegedi Járásbíróság az indítványozó részére adta ki a madarakat, melyet a jogerős döntés megváltoztatott és a madarak elkobzásáról döntött. Az eljárásba csak a megbízottja volt bevonva, pedig az indítványozó tulajdonát képezték a madarak. 

Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság megsértette az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való alapjogát, hiszen az érvényes adásvétellel megszerezte a madarak tulajdonjogát, mégis az megbízottjától kobozták el a madarakat, és őt vonták eljárás alá, nem a tulajdonost. Ezzel kizárták a tulajdonost, indítványozót a teljes eljárásból, megsértve a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való alapjogát, valamint a (7) bekezdésben rögzített jogorvoslathoz való jogát. Sérült továbbá a védelemhez való joga is.

Árukiadó automata üzemeltetése, szerencsejáték.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által jegyzett 23.K.30.722/2016/7. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó indítvány vizsgálata.

Az indítványozó vendéglátó egységében árukiadó automatát működtetett. Előzetesen kikérte a NAV állásfoglalását az automatáról, amelyben azokat nem minősítette szerencsejáték automatának, hanem megállapította: az árukiadó automata nem tartozik az Szjtv. hatálya alá. Ennek ellenére a NAV ellenőrei szerencsejáték automatának minősítették, és szerencsejátékban való részvételt biztosító közvetítői tevékenység miatt a tulajdonost 500. 000.- forint pénzbírsággal sújtottak. Az indítványozó a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, amelynek során a bíróság a keresetét elutasította. 

Az indítványozó állítja: a bíróság döntése sérti az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdése szerinti vállalkozás alkotmányos jogát, mivel az automaták működésének lehetőségét teljesen kizárja. Sérült továbbá az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való joga is, amikor a NAV a korábbi gyakorlatát megváltoztatva elkezdte szankcionálni a magatartását.

Ügyvédi hivatás gyakorlása.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által jegyzett 35.Kpk.46.443/2016/4. számú  végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó indítvány vizsgálata.

A Gazdasági Versenyhivatal végzésével visszautasította, hogy az indítványozó a versenyfelügyeleti eljárásban az ügyfelei jogi képviseletét ellássa, azaz megtiltotta az ügyvédi hivatása gyakorlását. A visszautasítás jogalapjaként a Ket. 40. § (4) bekezdését, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) 25. § (2) bekezdését, valamint az Ügyvédi Etikai szabályzat 5/9. pontját jelölte meg, tekintettel arra, hogy az indítványozó korábban a GVH alkalmazásában ált. A GVH azonban nem vette figyelembe, hogy az indítványozó felmentést kapott a GVH elnökétől,  mint korábbi munkáltatójától az Ütv. 25. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás alól. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a GVH végzésének bírósági felülvizsgálata iránti nemperes eljárásban a felülvizsgálati kérelmet elutasította.

Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság végzése sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát, mert a bíróság nem biztosított lehetőséget a szóbeli meghallgatásra, ezzel az ügyvédi hivatása gyakorlásában is akadályozta őt. Azzal, hogy a bíróság jóváhagyta, a GVH az Ütv.-t és az Ügyvédi Etikai szabályzatot alkalmazta,  kizárta az Ügyvédi Kamara részvételét az eljárásban, megsértette az ügyvédség függetlenségét és önkormányzatiságát, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében biztosított jogokat,  valamint  a tisztességes eljárás részét képező fegyveregyenlőség elvét, és a jogorvoslathoz való jogot is.

Bűnügyi költség.

A Gyulai Törvényszék  által jegyzett  9.Beüf.50/2017/3. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó indítvány vizsgálata.

Az elsőfokú bíróság a felmentett vádlott védői díjának utólagos megállapítására irányuló különleges eljárás során meghozott végzésében védői munkadíjat és védői költségtérítést állapított meg a terhelt részére és kötelezte az indítványozót - pótmagánvádlót - ennek megfizetésére. A végzés ellen az indítványozó fellebbezett, a végzést a másodfokú bíróság megváltoztatta és a megállapított összeget leszállította.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntés sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonságot, mivel figyelmen kívül hagyva a 15/2016. (IX. 21.) AB határozatban foglaltakat, visszamenőlegesen avatkozott be a pótmagánvádlót érintő lezárt jogviszonyba, amely a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába, és a jogbiztonsága ütközik.

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának tárgyalandói.

Minősített adózói adatbázis.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által jegyzett 178. § 31. pontja és 151. § (1) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó indítvány vizsgálata.

Az indítványozó vállalkozást az adóhatóság 2016. március 16-ával törölte a minősített adózói adatbázisból azzal az indokolással, hogy ellene végrehajtási eljárás indult.

Az indítványozó előadja: a végrehajtási eljárás elrendelésekor adófolyószámláján 23.059.351 forint adózói többlet volt, csupán egyetlen adónemben állt fent 2000 forint tartozása. Az adóhatóság tehát úgy hozta meg a visszatartási jog gyakorlása keretében a határozatát, hogy az adózónak sok millió forintos adózói többlete volt. Az adóhatósági döntés következtében az indítványozót törölték a minősített adózói adatbázisból.

A közigazgatási határozat felülvizsgálata során a bíróság az indítványozó keresetét elutasította. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések ellentétesek a végrehajtási eljárás megindításának szabályaival, ami alapján csak adótartozással szemben indíthat végrehajtási eljárást az adóhatóság. Állítja: azzal, hogy az adóhatóság a visszatartási jogát jogszabály-ellenesen gyakorolta, valamint nem méltányosan járt el, sérült az Alaptörvény XXIV. cikke szerinti tisztességes eljáráshoz való joga. Az Alaptörvény XV. cikke szerinti egyenlő elbánás követelményét pedig mind a támadott jogszabályi rendelkezés, mind a bírói döntés azért sérti, mert az indítványozót olyan helyzetben tüntetik fel, mint akinek tényleges adótartozása lenne, ami súlyosan rontja megítélését szerződő partnereivel szemben.

Jogorvoslathoz való jog.

A Kúria által jegyzett Mfv.II.10.067/2016/13. számú ítéletalaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó indítvány vizsgálata.

Az indítványozók - az alapeljárás I., II. és IV. rendű felperesei - munkaszerződéseket kötöttek egy gazdasági társasággal, amelyeket a megkötést követően a díjazások, pótlékok, pótszabadságok tárgyában több alkalommal is módosítottak. A gazdasági társaság az indítványozók munkaviszonyát rendkívüli felmondással szüntette meg arra hivatkozva, hogy utólagosan elkészített és visszadátumozott szerződéseket mutattak be a gazdasági társaság munkaügyi osztályán, amelynek átvezetését kérték a bérszámfejtési rendszeren. A munkáltató szerint ezzel az együttműködési kötelezettségüket súlyosan megszegték.

Az indítványozók ezt követően keresetet terjesztettek elő a ki nem fizetett munkabér, prémium, kártalanítás megfizetése iránt. Az első- és másodfokon eljáró bíróságok keresetüknek helyt adva kötelezték az alperes gazdasági társaságot meghatározott összegek kifizetésére. Az alperes kérelmére eljáró Kúria azonban a felülvizsgálati eljárásban a jogerős döntést hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a felperesek keresetét elutasította.

Az indítványozók szerint alapvető alkotmányos érdek fűződik a jogerős határozatok megváltoztathatatlanságához. Állítják: a felülvizsgálat nem lehet álcázott fellebbezés, a felsőbíróságok felülvizsgálati jogköre nem terjedhet ki a tényállás újbóli vizsgálatára, a jogerős és végrehajtható ítélet pedig csak kivételes esetben semmisíthető meg. Nézetük szerint a Kúria döntése sérti az indítványozók tisztességes eljáráshoz való jogát, a jogbiztonság követelményét, azáltal pedig, hogy az eljárást "egyfokúvá tették" teljes mértékben megfosztották a  fellebbezési joguk gyakorlásától, ezzel is sérve az indítványozók jogorvoslathoz fűződő jogát és a fegyverek egyenlőségének elvét..

Finanszírozási szerződés fogorvosi alapellátásra.

A Kúria által jegyzett Gfv.VII.30.333/2016/5. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó indítvány vizsgálata.

Az indítványozó - a panasz alapjául szolgáló bírósági eljárás alperese - finanszírozási szerződést kötött az OEP-pel fogászati alapellátás nyújtására. Az ügyben hozott jogerős ítélet az alperest kötelezte a jogszerűtlenül felhasznált összeg visszafizetésére, a kirendelt szakértői vélemény alapján. A sérelmezett rendelkezések alapján a finanszírozás keretében folyósított összeg csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatokra használható fel, amennyiben a szolgáltató nem arra használja fel, köteles az Egészségügyi Alap számára megtéríteni. Az egészségbiztosító emellett a szolgáltatások elszámolási rendjét, az elszámolások valódiságát, a folyósított pénzeszközök felhasználásának pénzügyi szabályszerűségét és elkülönítését is ellenőrzi.

Az indítványozó szerint a szerződésben egészségügyi szolgáltatás nyújtására vállalt kötelezettséget, a ténylegesen elvégzett szolgáltatás ellenértékét, a szolgáltatás elvégzését követően havi elszámolás alapján, utólag kapta meg, az tehát rendes árbevételnek minősül, amivel szabadon rendelkezik. Az, hogy a finanszírozási összeget a teljesítést követően kapta meg, fogalmilag is kizárja a szerződéstől eltérő felhasználást. Álláspontja szerint az OEP a polgári jogi szerződés alapján csak az általa kifizetett összeg jogszerűségét vizsgálhatná, felhasználását nem. Visszafizetési kötelezettsége pedig csak akkor állna fenn, ha el nem végzett szolgáltatásokra kapott volna kifizetéseket. Álláspontja szerint tehát a pontatlanul megfogalmazott jogszabályi rendelkezések szó szerinti értelmezésével - miszerint a szolgáltató a kapott összeget csak és kizárólag a szerződésben meghatározott szolgáltatás céljára használhatja fel - a szerződő felek jogviszonya felborul, a felperes uralmi helyzetbe kerül a szolgáltatóval szemben, jogtalanul veheti vissza a jogszerűen kifizetett ellenértéket, ami az indítványozó tulajdonhoz való alapjoga sérelméhez vezet és az erőfölénnyel való visszaélés tilalmába ütközik.

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának tárgyalandói

Parkolási díj megfizetése.

A Fővárosi Törvényszék által jegyzett  61.Pf.633.212/2016/6. számú ítéletalaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó indítvány vizsgálata.

Az indítványozó a parkolási díj megfizetésére kötelezés iránti perben született bírói döntéseket támadja. Szerinte sérült a személyes adatai védelméhez fűződő joga azzal, hogy a Közszolgáltató jogellenesen készített felvételt parkoló autójáról, valamint személyes adatait a parkolási tevékenységgel összefüggésben jogosulatlanul kezelte. Állítja: a jogellenesen megszerzett bizonyítékokra a bíróság nem alapíthatott volna döntést, így a tisztességes bírói eljárás követelménye is sérült. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) szerinti jog sérelmére vezetett az is, hogy az eljárás során indítványait nem vették figyelembe. 

Internetes ingóértékesítés.

A  Székesfehérvári Törvényszék által jegyzett 3.Kpkf.28/2016/3. számú végzésalaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó indítvány vizsgálata.

Az indítványozó előadta: az alanyi adómentes határon belül internetes ingó értékesítést végzett aukciós portálokon. Az adóhatóság az ingó értékesítést üzletszerűnek minősítette. Az indítványozó a bírósághoz fordult, amely a keresetet elutasította, és ítéletében hivatkozott a Kúria 3/2013. KMJE jogegységi döntésére. Az ítélet kihirdetése napján az Alkotmánybíróság 2/2016. (II. 8.) AB határozatával megsemmisítette a Kúria 3/2013. KMJE jogegységi döntését visszamenőlegesen a kihirdetése napjára. 

Az indítványozó mindezekre figyelemmel perújítási indítványt nyújtott be, amelyet a bíróság - mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant - elutasított. A másodfokú bíróság a döntést helybenhagyta.

Az indítványozó álláspontja szerint sérült az Alaptörvény B) cikke szerinti jogbiztonsághoz való joga, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való joga, mivel nem létezik olyan jogorvoslati lehetőség, amelyik biztosítja, hogy az alaptörvény-ellenesség ex tunc hatályú megállapítása esetén az állampolgár jogorvoslattal élhessen az olyan bírói döntéssel szemben, amely alaptörvény-ellenes jogszabályon (jogegységi döntésen) alapult. 

Adóügyben hozott határozat, visszaható hatály tilalma.

A Kúria által jegyzett  Kfv.I.35.062/2016/10. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó indítvány vizsgálata.

Az adóhatóság áfa-bevallások utólagos ellenőrzését végezte az indítványozó - plasztikai sebészeti beavatkozásokat végző - társaságnál, és határozatában adókülönbözetet, adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg. A másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot megsemmisítette, és új eljárás lefolytatását rendelte el. A megismételt eljárásban az elsőfokú adóhatóság ismét megállapított az indítványozó terhére adókülönbözetet, adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot. A másodfokú adóhatóság e határozatot helyben hagyta.

Az indítványozó mint felperes a határozat ellen kereset nyújtott be. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében az adóhatósági határozatokat hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte az adóhatóságot. Az adóhatóság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Kúria ítéletében hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét, és a felperes keresetét elutasította.

Az indítványozó álláspontja szerint az ítélet sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság elvéből eredő visszaható hatály tilalmát, mert az Európai Unió Bíróságának olyan ítéletére hivatkozik, mely későbbi, mint az ellenőrzéssel érintett időszak. Nézete szerint az ítélet sérti az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz való jogot, és a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot is.

Jogosulatlan úthasználat miatti pótdíj.

Az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet 7/A. § (6)–(7) bekezdések alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó indítvány vizsgálata.

Az indítványozót jogosulatlan úthasználat miatti pótdíj fizetésére kötelezték. Kifogásolja, hogy a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. pótdíj megfizetésére kötelező levelét részére nem kézbesítették szabályszerűen, mégis a pótdíj összegét - a 30 napon túli befizetésre vonatkozó rendelkezések alapján - 4-szeres összegű pótdíjban határozták meg. Álláspontja szerint a sérelmezett jogszabályi rendelkezések sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésben foglalt jogorvoslathoz való jogot, mert nem írják elő, hogy a Zrt. a kézbesítési vélelem beálltáról értesíteni köteles az érintettet, illetőleg az önhibán kívüli mulasztás igazolására sem adnak lehetőséget.

Baleseti táppénz.

A Kúria által jegyzett Mfv.III.10.238/2016/7. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó indítvány vizsgálata.

Az indítványozó baleseti táppénz tovább folyósítását kérte, kérelmét azonban a társadalombiztosítási hatóság elutasította. A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indítványozó a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A keresetet a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította. A Kúria az ítéletet hatályában fenntartotta.

Az indítványozó szerint az ítélet iratellenes megállapításokat tartalmaz, kifogásolja a bizonyítási eljárást, és a megállapított tényállást. Kifogásolja, hogy a Kúria nem ellenőrizte a szakértői véleményben foglaltak hitelességét. Kifogásolja továbbá, hogy a másodfokú bíróság nem bírálta el az indítványozónak a háziorvos felelősségét felvető indítványát sem. Állítja: az eljárás következtében sérült az Alaptörvény II. cikkében foglalt emberi méltósághoz való joga, a XII. cikk szerinti munka szabad megválasztásához való joga, a XVII. cikk (3) bekezdésében foglalt egészséges munkafeltételekhez való joga, a XX. cikk (1) bekezdésében foglalt egészséghez való joga, és a XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való joga is.

Bartha Szabó József

22.593 - ​Bakk István: ​​A főnemesség székesegyházi építkezései


Feladó: Palos Passio
Dátum: 2017. november 19. 20:03
Tárgy:
A főnemesség székesegyházi építkezései
Címzett: 

​​
Bakk István:
​​
A főnemesség székesegyházi építkezései
http://epa.oszk.hu/02300/02387/00040/pdf/EPA02387_osi_gyoker_2017_3-4_027-037.pdf



2017. november 14., kedd

22.592 - ​Mihály Zsolt Vadai: INGYENES KÖZLEKEDÉS: ​a 65 év feletti kortársaimnak!


From:
​​
​​
Mihály Zsolt Vadai

Date: 2017-11-14 10:20 GMT+01:00
Subject: INGYENES KÖZLEKEDÉS
To:

Ingyenes közlekedés a 65 év feletti kortársaimnak a közösségi tömegközlekedésben

(BKK Zrt, MÁV Start Zrt, Volán Zrt) lépcsőzetesen bevezetésre kerül az új elektronikus jegyrendszer. Ezt követően a tömegközlekedési eszközök és az utazási kedvezmények csak közlekedési kártyával lesznek igénybe vehetők. Az úgynevezett NEK (Nemzeti Egységes Kártyarendszer) keretében kiadásra kerülő közlekedési kártya igényléséhez szükség van egy előzetes regisztrációra, amely NEK regisztrációt az állampolgárok az okmányirodákban és a kormányablakokban már most megtehetik. (Ez azért is fontos, mert mindezt 2017 december 31.-ig el kell végezni. A hivatal információi szerint minden bizonnyal lesz "türelmi idő", de erről még nincs hivatalos állásfoglalás)

Javasoljuk, hogy amennyiben az aktuális okmányigénylésük/okmánypótlásuk miatt (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél) személyesen felkeresik az okmányirodákat, már most kérjék az ügyintézőktől a NEK regisztrációt is. Az okmányokhoz készülő hivatalos fénykép és aláírás a NEK regisztrációhoz is felhasználható, ezzel elkerülhetik az újbóli sorban állást, időpontfoglalást, és személyes megjelenést az ügyfél-szolgálatokon.

A hivatali eljárás során kézhez kapott "Regisztrációs Adatlappal" regisztráció céljából fel kell keresni a már felsorolt közlekedési szolgáltatókat, hogy ne az utazásnál szembesüljenek egy esetleges bírsággal.

Sajnos, hogy korábban erről a korosztály a hírforrásokból nem, vagy csak alig értesült. Javaslom, hogy minden kortársunkhoz próbáljuk meg eljuttatni az általam leírtakat, mert az idő rövid az ügyintézéshez!



22.591 - Morvai Krisztina: ​Kinek a feladata a gyermekek, idősek, betegek ellátása, gondozása? > ​2017. november 14.


Feladó: Almási L.
Dátum:
​​
2017. november 14. 17:29
Tárgy: Nőkről nőknek - és igazságos férfiaknak (Morvai felszólalása) - videóval
Címzett:


​​
Kinek a feladata a gyermekek, idősek, betegek ellátása, gondozása?

https://www.youtube.com/watch?v=vp8DZGMUeTQ

Sajnos mind a mai napig elsődlegesen a nők feladatának tekinti a társadalom többsége a gyermekek gondozását, a háztartás vezetését, az idős családtagok ellátását, a család beteg, esetleg fogyatékos tagjainak gondozását.

 

Noha ennek „alátámasztására" biológiai különbségekre szoktak hivatkozni - a nők és férfiak között -, e különbségtételnek ebben a vonatkozásban valódi értelme vagy jelentősége nincsen.

 

Ideje lenne, hogy az igazságosság alapján a családi terhekből a férfiak és a nők együtt, társként vegyék ki részüket, éppen úgy, mint az örömökből, s fontos lenne annak felismerése is, hogy a családi élettel kapcsolatos feladatok a társadalmat is szolgálják, így például a családsegítés, idős gondozás olyan szolgáltatások lehetnének, amelyeket szégyenkezés vagy más rossz érzések nélkül vehetnének igénybe a magyar családok is.