Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2014. március 31., hétfő

18.583 - Máthyás Rex: Jó cikket írt Bokor Imre (mint mindig), csak hát mi nem nagyon tudunk a mostani történésekbe beleszőni és nem is javasolt...

Feladó: Mathyas Rex
Dátum: 2014. március 31. 12:30
Tárgy: Dr. Bokor Imre cikke - válasz .... és fotók a Fidesz gyűlésről
Címzett: Kutasi Jozsef Antal <jozsef@kutasi.eu>


Kedves Jóska!
Jó cikket írt Bokor (mint mindig),
csak hát mi nem nagyon tudunk 
a mostani történésekbe beleszőni és nem is javasolt - kivéve a kárpátaljai magyarok védelmében! 
Erre kell összpontosítani. Így is mindig támadás ér bennünket,ahogy mindenhonnan, ahová Trianon rabolt országrészt adott!!
Üdv. és jó szavazást kívánok vasárnapra!
Mátyás
Vecsésről

2014. március 28., péntek

18.582 - Dr. Bokor Imre: Nem ártana, hogy a Putyint egyre hangosabban éltetők, egy csipetnyivel többet foglalkoznának az orosz (szovjet) történelemmel .......


Feladó: Attila Árpád Péteri
Dátum: 2014. március 28. 0:43
Tárgy:  MJB - TETSZIK VAGY NEM TETSZIK, EZEK MEGCÁFOLHATATLAN TÉNYEK!
Címzett: 
Kutasi József Antal


MAGYAR JUSTITIA BIZOTTSÁG
TETSZIK VAGY NEM TETSZIK, EZEK  MEGCÁFOLHATATLAN  TÉNYEK!
(AMIT A KRÍMRŐL TUDNI KELLENE)

          A Krím félsziget történelme kb. Kr. e. VI. századtól ismert: Taunké Kherszonészosz ógörög  névvel  görög terület volt  Kr. u. 375-ig, akkor  a Római Birodalom része lett.  Rövid ideig  a gótok is  uralták,  majd hunok, magyarok, kazárok, besenyők és kunok hatalmába került 1237-ig, amikor a tatárok birtoka lett. 1475-ben  - Krími Tatár Kánság néven -, Mehmed szultán vette török fennhatóság alá a félszigetet, amely 1774-ben - az orosz-török háború során -  független tatár területté vált.  1783-tól  az oroszok a tatároktól „lízingelték”  fizetett évdíjért a félszigetet, majd   az 1854 – 55-ös krími háborút követően, lemondták a lízinget és  bekebelezték az Orosz Birodalomba. Ekkor ukránok sokasága települt át a Krímbe, az ott lévő tatár, görög, örmény és bolgár nemzetiségűek szomszédságába.

           Miután az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak nevezett bolsevik puccs után,  Lenin szabad  választási lehetőséget ígért a cári elnyomás alatt élő  népeknek, ezért Ukrajna is (a finnekhez hasonlóan)  a szabadságot választotta. Kikiáltották a független Ukrán Köztársaságot, amelynek része volt a Krím félsziget.  Lenin viszont nyilatkozatával ellentétben, fegyveres erővel  kényszerítette az ukránokat függetlenségük  feladására. 1921-ben birtokba vették a Krím félszigetet, 1922-ben pedig  beolvasztották az Ukrán Köztársaságot a Szovjetunióba,  Ukrán SZSZR (Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság) néven.

          Nem ez volt az első és az utolsó  területrablási tettük a szovjeteknek.  Az egykori Orosz Birodalom  beteges terjeszkedési politikáját folytatva, célpontjuknak minősült: Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország, Ukrajna, Románia, Mongólia, Kína, Csecsenföld, Ingusföld, Kazahsztán, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Japán, akik megtapasztalhatták az orosz „medve” területéhségét. Többségükben többszöri népirtást végeztek, ártatlan emberek tíz és százezreit hurcolták el, éheztették és/vagy dolgoztatták halálra.

Sztalin semmibe vette a világ közvéleményét, a  nemzetközi jogot és az igazságot! A  kis Finnországtól például Leningrád veszélyeztetése címén kb. 130 ezer négyzetkilométernyi területet harácsoltak el. De nem kímélték a környezetében lévő többi országokat sem. Ún. „ősi orosz” területnek nyilvánították például  Lengyelország egy részét, Besszarábiát, Bukovinát,  a Balti államokat,  a Krím félszigetet,  a Kárpátalját (színtiszta magyar vagy magyar-szlovák  lakosú városokat  és községeket),  és ami  már a  tragikomédia kategóriájába tartozik, a japán  Szahalin szigetek egy részét is.

A Szahalin sziget őslakói  a nyivhek és az ainuk voltak, a XIX. századtól kezdve megjelentek a japánok, majd kisebb számban a kínaiak és az oroszok is. Az orosz cár főként a száműzötteket deportáltatta a Szahalinra és ott börtönöket is létesített.  Szahalin a  második világháború befejezéséig a  japánok birtokában  volt, akkor a szovjetek szállták meg és a félmilliós  japán lakosságot  kitelepítették Japánba, de szép számmal jutott belőlük  (az ainuk és nyivhek őslakosokkal együtt) szibériai  munkatáborokba is. Azóta  a Szovjetunió, majd az Orosz Föderáció részének tartják Szahalint, ennek következtében a  mai napig nem  lett megkötve a békeszerződés  a japánok és az oroszok között!

Mindezek  párosultak azzal, hogy a „testvéri közösségükbe” beolvasztott nemzeteket vagy nemzetiségeket szép számmal likvidálták vagy  deportálták a Távol-Keletre, és helyükbe oroszokat telepítettek.  Sztalinnak ez az ördögi tette oda vezetett, hogy  ma már nehéz elkülöníteni az őslakosságot a 70-80 évvel ezelőtt (erőszakkal) betelepített oroszajkúaktól, hiszen azóta már 2-3 generáció is a szülőföldjének tartja azt a helyet, ahová nagyszüleit vagy szüleit kitelepítették.

Mivel az ukránok részéről nagy volt (és fokozódott) az ellenállás a szovjetek (oroszok) ellen, ezért  Sztalin a GPU/ OGPU terrorszervezetével és  az ukránok kiéheztetésével  akarta megtörni az ellenállásukat.  1933-35 között, a mezőgazdasági termékek  könyörtelen  kisajátításával és elszállításával  olyan éhínséget hoztak  létre Ukrajnában,  hogy mintegy 7-8 millió(!) ember halt éhen,  az átlagos életkor alacsony volt, az sem volt ritkaság, hogy egyesek emberhúst ettek!

A második világháborúban  (1941-ben) a németek elfoglalták a Krím félszigetet,  1942-ben  a szovjetek visszafoglalták, majd  Sztalin parancsára vagonokba rakták az ukránok, a tatárok, az örmények többségét és a Távol-Keletre deportálták őket, azzal a megbocsájthatatlan bűnnel vádolva, hogy kollaboráltak a németekkel. Helyükre oroszokat (szovjeteket) telepítettek be, jelentősen megváltoztatván a Krímben élő nemzetiségek arányát az oroszok (szovjetek) javára.

Sztalin  azt akarta, hogy minden ukránt deportáljanak keletre, de terve nem lett végrehajtva, mivel a vasúti illetékesek  nem tudtak biztosítani annyi vagont, amennyi  Ukrajna akkori  lakosságát (kb. 35 millió főt)  képes lett volna  elszállítani.

A Krím félszigettel könnyebb volt a helyzet, mert 1942-ben a  lakosainak száma kb. másfél millió volt, a deportáltak száma pedig  500 – 600 ezer fő lehetett. Jelenleg a Krímre vonatkozó területi és lakossági adatok a következők: a félsziget területe 26 100 km2, lakossága pedig kb.  2 millió,  a lakosság összetétele jelenleg:  58,3% orosz, 24,3% ukrán, 12,6% tatár,  1,4% fehérorosz, 0,4% örmény, 0,2% körül zsidó, lengyel, moldovai, azeri, 0,1% körül üzbég, koreai, görög, német, mordvin, csuvas, cigány, bolgár, grúz,  mári, karaim, krimcsák.

Sztalin halála  után (1953. 03. 05) a deportált ukránok - életben maradt részének - többsége  visszatért a Krímbe, és Hruscsov visszaadta az Ukrán SZSZ Köztárságnak  a  Sztalin  által annektált  Krím félszigetet.

1991. augusztus 24-én ismét kikiáltották a független Ukrán Köztársaságot, amelyhez  az autonóm Krím köztársaság is csatlakozott  és  a december 1-jén  megtartott választások is megerősítették ezeket a döntéseket.

          Ami Putyint és a Krímmel kapcsolatos eljárását illeti, gyakorlatilag a sztalini módszerek egyik változatának  lekopírozását jelenti. TÖRVÉNYES ÉS IGAZSÁGOS NÉPSZAVAZÁS  NEM  LEHET ÉRVÉNYES, HA AZ ADOTT  HELYEN (KÖZTÁRSASÁGBAN) IDEGEN  KATONÁK  GYAKOROLJÁK A HATALMAT!  Ez akkor is igaz, ha a lakosság  zászlókat lengetve,  kacagva és örömkönnyeket hullajtva  követeli a terület státuszkvójának a megváltoztatását.

Talán még sokan emlékeznek arra, hogy a magyarországi forradalom és szabadságharc leverését, valamint a megtorlás során végrehajtott akasztások tömegét,  a nyugatra menekülők százezreit, a munkatáborokba és a börtönökbe hurcoltak tízezreit  követően,-  1957. május elsején,   nálunk is százezrek ünnepelték  Kádárt és  söpredékét,  riadókészültségben voltak a pufajkások és a megszálló szovjet alakulatok. Ne ítélkezzünk tehát  a propaganda gépezettel végzett agymosás hatására azok felett, akik változást akartak és akarnak, akik  között jól felkészített provokátorok is működtek, és  akiket olyan talpig  kipróbált  egykori KGB-s személy irányit, mint Putyin, aki  nemrégiben is kijelentette, hogyha az egykori szovjet érdekszférába tartozó államokban  nemkívánatos  belső zűrzavar  keletkezik, akkor  az Orosz Föderáció kötelességének tartja és  jogot formál arra, hogy beavatkozzon  az események kimenetelének  irányítására.

Putyin intézkedett, hogy a fehér-kék-piros  orosz zászló helyett, a hadsereg továbbra is a vörös lobogót használja.  Gorbacsov és Putyin jóváhagyásával  maradt meg az  egykori szovjet himnusz  szövegére komponált zene az új szövegre.

Gorbacsov fenyegette meg a Balti államokat, amikor a függetlenségüket választották és kommandósai legéppisztolyoztak mintegy húsz fegyvertelen litván vámőrt, akik a határállomásnál teljesítettek szolgálatot.

Putyin  az észteket fenyegette meg, mert eltávolították a számára oly emlékezetes szovjet emlékművet Tallinnból.

Putyin (hallgatólagos) tudtával élesztgetik Sztalin „dicső” tetteinek emlegetését és szobrainak újbóli felállítását.  Putyin  fenyegeti Ukrajnát a gázár  emelésével.  Putyin volt a  legaktívabb  a Krím félsziget bekebelezésénél. Példátlanul gyorsan, rugalmasan és  a szocializmusban szokásos,  90% feletti eredményt biztosítva szervezték meg a népszavazást, valamint  a kulcsfontosságú  katonai és polgári objektumok birtokbavételét,  akárcsak Sztalin idejében a balti államok csatlakoztatását, vagy a magyar forradalom és szabadságharc leverését.

Összegezve a krími kérdést: szó sincsen a nyugatiak mentegetésétől, vagy hibáik takargatásáról, de látni kell, hogy most az egykori, tradicionális cári-szovjet-orosz gyakorlat alkalmazása zajlott putyini változatban!  Megismétlődött 1942, 1956 vagy 1968,- a nemzetközi jog  megtiprása,  az események ködösítése, a fegyveres erők bevetése. Szinte az egész világot „szembe köpték” azzal a „kisóvodás” (primitív) nyilatkozataikkal, hogy fogalmuk sincsen a krími területre behatoló, ismeretlen egyenruhás katonák kilétéről és hovatartozásukról. Akárcsak  Sztalin vagy Hruscsov is  mondhatta  volna!  A szöveg semmiben sem különbözött Andropovétól, aki Nagy Imrét azzal „nyugtatta”, hogy a beözönlő szovjet csapatok,  csupán az eltávozó egységek biztosítási feladatát látják el.

Putyin  is, mint elődei, minden talpalatnyi (meghódított,  bekebelezett) földet,  ősi orosz tulajdonnak minősít, japántól kezdve, Csecsen Földön és a Krímen  át Lembergig bezárólag. Putyin sem adta vissza (elődeihez hasonlóan), a második világháborúban elrabolt  műkincseinket és gyáraink gépállományát,  Putyin sem akar hallani az  ’56-os agressziójukért  járó  kárpótlásunkról, Putyin sem kért elnézést a málenkij robotra elhurcolt több százezer nyoma veszett  magyar  sorsáért. Putyin  jól érzékeli, hogy a gazdaságuk talpra állt,  a haderejük sokat fejlődött,  érdemes kockáztatnia, hiszen  a nyugatiak aligha  vállalnak fel egy fegyveres konfliktust  a Krím félszigetért.  Bár az is borítékolható, hogy a Krím bekebelezése  nem  elégítette ki az  orosz felső vezetés terjeszkedési igényeit.

Nem ártana,  hogy a Putyint egyre hangosabban éltetők, egy csipetnyivel többet foglalkoznának az orosz (szovjet) történelemmel (valamint saját történelmünkkel is),  nehogy a  pillanatnyi lelkesedésüknek  hideg zuhany vessen véget.  Más  szavakkal: „nyugtával dicsérjék a napot”!

                                                       Lejegyezte:

                                                                          (Prof.
Dr. Bokor Imre)

                                                                                   MJB elnök



2014. március 27., csütörtök

18.581 - Kárpátalja magyarsága lesz a díszvendége a május 18 és 25 között megrendezendő IV. Magyar Világtalálkozónak,....


Feladó: Szervezőbizottság 
Dátum: 2014. március 26. 7:53
Tárgy: Kárpátalja magyarsága lesz a Világtalálkozó díszvendége
Címzett:
Kutasi József Antal


Kárpátalja magyarsága lesz a Világtalálkozó díszvendége

Együttérzés és együttműködés honfitársainkkal


Kárpátalja magyarsága lesz a díszvendége a május 18 és 25 között megrendezendő IV. Magyar Világtalálkozónak, amelynek Szervezőbizottsága kiemelt figyelmet fordít a nehéz helyzetben lévő honfitársainkra, kifejezve szolidaritását és segítő szándékát az ott élőkért. A határtalan összefogás értékeinkért jelmondat szellemében összeállított programok során a középpontba kerülnek a kárpátaljai magyarság kulturális, idegenforgalmi és gazdasági értékei, bemutatva a rendezvényre érkező hazai és határon túli közönségnek.

Az eseménysorozatot szervező Panoráma Világklub hálózat 134 társklubjával öt kontinens mintegy nyolcvan országát, államát öleli át.  Kárpátalja  területén az elmúlt három évben Beregszászon, Técsőn, Munkácson, Ungváron, Nagyszőlősön, Nevetlenfaluban és Aknaszlatinán jöttek létre társklubok, Lovas Ilona, dr. Mezei László és Pörneki András magyarországi társelnökök szervezésével,  jórészt az e régiókból érkezők  képviselik majd IV. Magyar Világtalálkozón az ott élő magyarságot.

 A program szerint Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében május 19-én este tartandó megnyitó ünnepségen, majd másnap az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rendezendő Európai Ifjúsági Napon, többek között fellép az  eszenyi Ritmus Táncegyüttes, a Kokas zenekar, Vanessa, s Máthé János előadóművészek. A két napos Nemzetközi Tudományos Konferencián, - amelynek az Óbudai Egyetem ad otthont- több előadó mutatkozik be mondandójával, de részt vesznek a Thomas Hotelban tartandó Társadalmi Párbeszéd Fórumon, valamint az Aquincum Hotelben rendezendő Gazdasági Fórum és Üzletember Találkozón is.

Három napon át rendeznek programokat minden korosztály számára a SYMA Rendezvényközpontban felépítendő Világfaluban, ahol a Szervezőbizottság külön kiállítóhelyet, pavilont biztosít ingyenesen Kárpátalja kulturális, történelmi, idegenforgalmi és gazdasági értékeinek bemutatására. A Világklub kárpátaljai kapcsolata több évre nyúlik vissza, számos karitatív cselekedet, kulturális program, közösségek közötti együttműködés jellemzi. Nemrégiben, a világklub képviselői egy gyermekvédelmi delegációval jártak  Beregszászon, Nagyszőlősön és Nevetlenfaluban, s a Világtalálkozót követően újabb csoport készül kiutazni, ezúttal Munkács, Ungvár, Técső történelmi emlékhelyeinek a felkeresése is szerepel a programban.  A Világtalálkozó Szervezőbizottsága úgy gondolja, a mostani kiélezett politikai helyzetben még inkább szükség van az együttérzés kinyilvánítása mellett a konkrét segítségnyújtásra, együttműködésre a kárpátaljai magyarsággal, s  nem csak a  Kárpát-medence, hanem szerte a nagyvilágban élő magyarok részéről is.

www.vilagtalalkozo.hu


18.580 - Maria Tajnay Brüsszelből: Engedje meg , hogy tájékősztathasam Önt ,az Európai Parlament , Louis Michel belgiumi ,Europa Parlament képviselőének a "Jelentéséről"....


Feladó:
Maria Tajnay
Dátum: 2014. március 26. 16:23
Tárgy: őszinte üdvözlet Brüsszelből
Címzett:
József Kutasi
 <jozsef@kutasi.eu>



Igen tisztelt Kutasi József  Urr
,
a
Magyar nép védnöke és Magyar Nép egyesítő erkölcsi értékű  ereje !!!
 
Engedje meg , hogy tájékősztathasam  
Ö
nt ,az Európai Parlament , Louis Michel  belgiumi ,Europa Parlament képviselőének a   "Jelentéséről" ami az Emberi Jogok Alap vető  Európai Chartajat  ileti a  28 - országban létező emberi jogok sértéseiről .
 
Szeretnék
Ö
n
n
el személyesen tal
á
l
kozni , ha megtetszik engedni , mert ami ezt a jelentést illeti , mink nem vagyunk vele megelégedve , mert mint ha akaratosan elfelejtkezne a  Louis  Michel  a felvidéki , székelyföldi , erdélyi magyar népről ! Mink részére nem létezünk .(  " Csak a cigányokat sértik a z  emberi jogokban ." )

Hiába kérem a felvidéki hivatalos úgy nevezet  " magyar  " nyelvű lapokat ,még nem is válaszolnak a kéréseimre ,és azért merek Önhöz fordulni , mert Felvidéken és
Székelyf
ö
ld
ö
n közelednek az EU. Parlament választások és jó kellene 
 világítani ,az európai parlamenti ""magyar""képviseletre , hogy micsoda dolog az , hogy egy mondat sem jelent meg az emberi jogok sértéseiről sem Szlovákiai , és sem Romániai  magyar nép részéről !

Nagyon kérem Ont ha lenne olyan kedves és elküldene  a posta címét mivel a jelentés 50 oldalas és így hamarosan tudnám  Önnek postázni .
 
Ölel őszinte hálával és köszönettel a megértésért .
                                                                                                     Mária
 
Maria TAJNAY
Secrétaire générale
Comité pour les Droits de l'Homme en Europe Centrale
5, Avenue du Bois Carré
B-5100 Jambes
BELGIQUE
gsm: 0499/62.19.00
email: cdhecb@gmail.com


18.579 - TÜNTETÉS KÁRPÁTALJÁÉRT > 2014. 03. 28. 18:00 > Budapest


Feladó: Hegyvidéki Trianon Társaság Társaság 
Dátum: 2014. március 26. 23:15
Tárgy: A Krím már visszatért! TÜNTETÉS KÁRPÁTALJÁÉRT
Címzett: 
Kutasi József Antal

Végre! Vissza kell vennünk, ami a miénk!
Aki evvel nem ért egyet, az nem is magyar!!!

A Krím már visszatért... Tüntetés Kárpátaljáért! - Gaudi-Nagy Tamás felhívása

Nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy gyáva és szervilis kormányzata miatt egy, a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró trianoni diktátum által szabott keretek szétzúzására.
A napnál világosabb, hogy a nemzetközi jogi egyezmények által is garantált önrendelkezési jog megilleti a 150 ezres kárpátaljai magyar közösséget és az ott élő közel egymillió ruszint. Ez eddig is így volt, sőt 1991-ben ezt Kárpátalján népszavazás erősítette meg, de azt az ukrán állam elszabotálta. Ukrajna szervezett háttérhatalmak által történt meghódítása, illetve ezzel párhuzamosan a Krím félsziget orosz közösségének legitim népszavazással történő visszatérése Oroszországhoz megkerülhetetlen kötelezettséget ró a magyar kormányzatra, hogy védhatalomként követelje a kárpátaljai magyarság biztonságának akár nemzetközi és magyar haderőkkel történő szavatolását, illetve annak biztosítását számukra, hogy mielőbb tisztességes népszavazáson dönthessenek Magyarországhoz való visszatérésről - akár a velünk hagyományosan baráti viszonyban levő ruszin néppel együtt. Addig is számukra biztosítani kell a teljes körű területi autonómiát, összhangban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1832/2011 sz. határozatával, amely javaslatomra teszi ezt tagállami kötelezettséggé.
A tüntetést azért szerveztem meg és kértem fel nemzeti elkötelezettségű és nagytudású barátaimat és harcostársaimat, hogy a lengyel Bem-szobor lábánál és a hazaáruló Martonyi által vezetett Külügyminisztérium előtt egyértelmű biztatást és bátorítást adjunk közösen kárpátaljai magyar testvéreinknek és a ruszinoknak, illetve minden további önrendelkezési joggal bíró Ukrajnában élő népcsoportnak (lengyelek, oroszok, románok stb.), másrészt pedig követeljük a magyar kormánytól a fenti célokért való bátor kiállást, elítéljük az eddig ezen a téren tanúsított gyáva, behódoló magatartását, figyelemmel arra is, hogy még az egypárti Alaptörvény D. cikke is államfeladattá tette - Szávay István és Zagyva Gyula képviselőtársaimmal közösen benyújtott módosító javaslatom hatására - az elcsatolt magyar területeken élő magyarok önrendelkezési jogáért folytatott küzdelmet.
Lássa meg az egész világ, hogy a magyarok a szabadság nemzete, és most az oroszokkal egy oldalon vívjuk ki a szabadságot az Ukrajna által illegitim módon birtokolt Kárpátalja számára!
A tüntetés során petíciót fogadunk el és kísérlünk meg átadni a külügyi vezetés részére.
Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar három idevágó gondolatának felidézésével kérem minden jóakaratú és tettre kész honfitársamat, hogy gyertek el minél többen, hogy így adhassunk nyomatékot követeléseinknek:
„Mindennek megvan bizonyos pillanata, mely ha lepergett, örökre oda van erény s becsület, úgy oda van élet is és minden remény.”
"Tőlünk függ minden, csak akarjunk!"
"Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen."
Hangoljunk a Kárpátia zenekar Keleti Kárpátok c. dalával és a Kárpátalja 1939-es visszatéréséről szóló szívmelengető felvételekkel!
A tüntetés hivatalos Facebook-eseménye ide kattintva érhető el.
Szabadságot Kárpátaljának! Mindenki hozzon még egy embert!
2014. március 26.

Gaudi-Nagy Tamás
országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője


2014. március 26., szerda

18.578 - Mácsai Rozáliától Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet mti közlemény 2014 03 25


Feladó: Rozália Mácsai 
Dátum: 2014. március 25. 22:49
Tárgy: Mácsai Rozáliától Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet mti közlemény 2014 03 25
Címzett:


BANKCSAPDA ÉRDEKVÉDELMI CIVIL SZERVEZET mti - közlemény

Egyesület elnöksége tényfeltáró dokumentumcsomagot kíván átadni, Matolcsy György jegybankelnök részére.



Üdvözlettel:

Mácsai Rozália
Weboldalunk: www.bankcsapda.eu

18.577 - Trianon tarthatatlanságáról szóló felhívás! > Kihirdetve 2013. június 4-én, Versailles-ban, a trianoni békeparancs helyszínén


From: MVSZ Sajtószolgálat
Date: 2014-03-26 9:34 GMT+01:00
Subject: A közbéke érdekében - ruszin fordítás - Trianon tarthatatlan
To:

​ Kutasi József Antal 


A Magyarok Világszövetsége 2013. június 4-én Versailles-ban hirdette ki a szervezet Elnöksége által 2013. február 17-én elfogadott felhívást, amelyet a világ magyarságának és minden jóhiszemű embernek rendelkezésére bocsát a trianoni és a párizsi békeparancsok elleni harchoz való segédeszközként. Korábban közzétettük a
​​
Trianon tarthatatlanságáról szóló felhívás angol, francia, német, cseh, szlovén, orosz, szlovák, román, ukrán és szerb fordítását, most pedig a ruszin nyelvűt adjuk közre.  Arra biztatjuk tagjainkat és híveinket, hogy terjesszék azt minél szélesebb körben, és használják mindennapi vitáikban, valahányszor a trianoni békeparancs igazságtalanságát, tarthatatlanságát szeretnék bizonyítani.

ВОЗЗВАНІЄ
по ініціативі Ласло БОТОША

Будучность нашої Отчизны, обскубаної тріанонським мирным диктатом  4 юнія 1920 рока, сомнительна и невозможно далше терпіти состояніє нашого народа. Майже єден вік продовжає ся роздроблениє мадярської нації без того, што мадярство світа показало бы хотя бы на ідейному уровню ефективноє противосредство сёму процесу. У тот же час VIII–ый Світовый Конгрес Мадярув и прийнятоє на нему новоє узначеня мадярської нації уже и у заголовку создає ідейну основу диля выступленія против тріанонського /1920/ и парижського /1947/ мирных диктатув: пуд девізом «Будучность пуд знаком Сятої Коруны».
«Майбулшый допринос мадярської нації до процеса пуднятія універсального общепланетного людства проявляє ся у созданії того державного порядка, котрый у безпримирнуй степені ставит на первый план людськоє достоинство прожываючых там людий без обзора на разницю межи ними на основі  статі/пола/, расы, национальности и релігії. Сисю державу наші предкы будовали на фундаменті ученія про Сяту Коруну и называли її державов Сятої Коруны» - провозглашає принятоє у 2012 році новоє узначеня нації.

По случаю 93-ї рочниці тріанонського мирного диктата диля усіх мадярув світа и усіх людий доброї волі даєме тото средство, котроє намного май ефективноє и посилаєме ся на аргументы двох выдатных чеськых інтелектуалов, котрі совпадают из подобнов оцінков Світового Конгреса Мадярув, и сесе пудтверджає правоту мадярської нації и не возможность далшого продовженя Тріанона.

Диля илюстрації сёго приводиме урывок из книгы чеського політолога Рудольфа Кучеры, выданої у 2008 році пуд названієм «Історія Центральної Європы очима єдного чеського політолога», де цитує ся такоє уповіданя/высказаня/ знамого чеського історика Франтішка ПАЛАЦКОГО /сторона 70-71/.

Франтішек Палацкі у своюй роботі пуд названім «Австрійська державна ідея» так оцінював мадярську конституцію: «Ядро вседержавных мадярськых урядув уже само по собі являє ся такым здоровым и благословенным, што по моюй думці ёго варта было бы хосновати и у другых державах. Можеме найти у нёму активный зародыш настоящої вседержавної автономії без котрого гражданські и політичні свободы нігде довго и стабільно не можут ся сохранити.  Присутствує у нёму и принцип реформ и безграничного поліпшеня, без котрого каждый людськый уряд може ся изнищити. На основі сёго можеме порозуміти и обяснити общу любов «хунгарушув»/ и не лиш мадярув/ в адрес своєї древнёї  конституції, ай так ту велику енергію, котру они направлявут на її сохранениє и защиту. Хунгаруші жити и существовати пуд бюрокрациёв не можут…34 

Яка была сися конституція и якоє было її історичноє значеня? Майуперед треба конштатовати, што привязаность хунгарушув до своєї тисяч- ручної конституційної непрерывности создала основу фунгованя історичної мадярської державы. Головным преимуществом сисёї конституції  быв розділ власти межи государем /королем/ и рендами/феодалами/ и при сёму настояща «демократичность» будовала ся на принципах широкого круга децентралізації и опоры на уряды вседержавної автономії. На першому місті треба упомянути парламент, котрый обсуждав кажду пропозицію короля и из свого состава выбирав намісника короля /палатина/, што быв помочником/ замісником/ короля, и при помочи Намісницького Совіта исповняв совмисно приняті планы короля и рендув/феодалув/. Основу децентралізованої вседержавної власти составляли замкові жупанії/комитаты/, и они были компетентными административными єдиницями на конкретных територіях королівства, котри ся управляли комесами/жупанами/, поджупанами и як правило выбирившими ся из низу місными чиновниками/урядовцями/. Кажда жупанія делеговала двох представителюв  до парламента. Жупанські собранія, на котрых присутствовали усі свободні жителі, выбирали ведучый /офіцерськый/ корпус, што исповняв діла жупанії.

«Законы, приняті парламентом и затвержені королем, треба было далше обнародовати на жупанськых собраніях диля того, штобы потому жупанські власти іх выповняли. Указы майвысшых державных органув также треба было обнародовати посредством урядув жупанії, а жупанські собранія мали право, штобы выступити из «протестом» против такых постановленій, котрі они оцінëвали як уразливі, а їх реалізацію могли приостановити до принятя рішень по сим протестам. Як діло ишло про якоєсь не популярноє постановленіє, деякі жупанії сообщали одна другій содержаніє своїх протестув. Сесе быв тот інструмент из котрым у історичнуй Мадярщині масово мож было выступити против не симпатичных постановленій, реалізації котрых сопртивленіє жупаній могло и заважати.

Сись широкый круг жупанського самоуправленія быв тым не переможным щитом, из помучов котрого мадяры  защитили свою державну независимость и из котрым добыли побіду против обєдинительных централізованых устремленій государюв /королюв/.35      

Борьба мадярув за мадярську конституцію была довгов и кровавов подобно каждуй борьби, котра веде ся за політичну свободу. Сися борьба относит ся до майяскравых сторонок центрально-європейської історії и у будучности мала бы стати частёв каждого учебника по історії  Центральної Європы. Диля нашої нынишнёї борьбы за людські и гражданські права сесе означає таку традицію, котру треба бы нам взяти на вооружениє замісто не обоснованого процеса возникновеня центрально-європейськых національных держав. Хотя національні державы дочасно реалізовали цілый ряд національных стремленій и принесли диля декотрых націй національну свободу, айбо у тот же час узяли сисю свободу од другых націй. Тай што майважно: не обеспечили стабільну політичну свободу и не принесли мир у Центральну Європу.

Ци треба од аргументації Франтішка ПАЛАЦКОГО и Рудольфа КУЧЕРЫ ліпшого доказа того, што створена мадярськов націëв держава Сятої Коруны не притисняла меншинські народы?

Думаєме, што ніт. Такым образом законным и чекаємым являє ся требованя нового узначеня мадярської нації:

«Замісто того великодушного державного устройства, котроє на протязі многых вікув давало возможность, штобы у державі Сятої Коруны розвивали ся тоті нації, котрі пузніше стали державотворительными в посттріанонських независимых державах, чекаєме, штобы сисі нації закріпили у своїх конституціях тот факт, што пуд їх господство путём політичного принужденя попавши мадярські національні громады и далше суть не замінивов частю мадярської нації».

Приняв Президіум Світової Рады Мадярув 17 фебруара 2013 рока.
Проглашено 4 юнія 2013 рока у Версалі/Франція/ на місті тріанонського мирного диктата.

34   Palacky, Frantisek: Uvahy a projevy? Melantrich, Praha, 1977, p.376
35  Palacky, Frantisek: Ceska politika, Praha, 1907, Vol.2.Part  І p. 159

A közbéke érdekében
A Magyarok Világszövetségének
Botos László által kezdeményezett felhívása

Az 1920. június 4-én a trianoni békeparanccsal megcsonkított Hazánk jövője kétséges, és bírhatatlan népünk állapota. Közel egy évszázada tart a magyar nemzet szétdaraboltatása anélkül, hogy ennek hatásos ellenszerét a magyarság akár eszmei szinten is felmutatta volna. Viszont a Magyarok VIII. Világkongresszusa és az általa elfogadott új magyar nemzetmeghatározás már címében is megteremti az eszmei alapot a trianoni (1920) és párizsi (1947) békeparancsok elleni fellépéshez: Jövő a Szent Korona jegyében.

„A magyar nemzet legkiemelkedőbb hozzájárulása az egyetemes emberiség felemelkedéséhez annak az államrendnek a kialakításában testesül meg, amely egyedülálló mértékben helyezi középpontba az ott élő emberek nemére, fajára, nemzetiségére és vallására való különbségtétel nélkül az emberi méltóságot. Ezt az államot eleink a Szent Korona tanra alapozták, és a Szent Korona országának nevezzük" – hirdeti a 2012-ben elfogadott új nemzetmeghatározás.

A trianoni békeparancs 93. évfordulóján a világ magyarsága és minden jó szándékú ember rendelkezésére bocsátjuk azt az eszközt, amely minden eddiginél hatásosabban, két kiemelkedő cseh értelmiséginek a Magyarok Világkongresszusának értékelésével egybecsengő érveivel támasztja alá a magyar nemzet igazságát, Trianon tarhatatlanságát. Íme:

Rudolf Kučera, cseh politológus, 2008-ban kiadott: Közép-Európa története egy cseh politológus szemével c. könyvében egy elismert cseh történész, František Palacký érvelését idézi (70-71 o.)
František Palacký Az osztrák állameszme című dolgozatában így értékelte a magyar alkotmányt: „A magyar országos intézmények magva magában véve oly egész­séges és áldásos, hogy véleményem szerint érdemes volna más or­szágokban is alkalmazni; megvan benne az igazi országos autonó­mia eleven csírája, amely nélkül a polgári és politikai szabadság sehol sokáig és tartósan meg nem maradhat; jelen van benne a re­form és a határtalan tökéletesíthetőség elve is, amely nélkül min­den emberi intézménynek pusztulnia és elpusztulnia kell. Eb­ből lehet megérteni és magyarázni a hungarusoknak (nem csupán a magyaroknak) a maguk ősi alkotmánya iránti közös szeretetét s a rendkívüli energiát, amelyet annak fenntartására és védelmére fordítanak; a hungarusnak bürokrá­cia alatt élnie és boldogulnia nem lehet..."34 Milyen volt hát ez az alkotmány, és mi volt a történelmi jelentősége? Először is állapít­suk meg, hogy a hungarusok ezeréves alkotmányos folytonossá­gukhoz való ragaszkodása alkotta a történelmi magyar állam lét­alapját. Ennek az alkotmánynak a fő előnye a hatalommegosztás volt az uralkodó és a rendek közt, miközben a tulajdonképpeni „demokratikusság" a széles körű decentralizáción, az autonóm or­szágos intézményeken nyugodott. Első helyen említsük meg az országgyűlést, amely minden királyi javaslatot megvitatott, és saját kebeléből választotta a nádort (palatínust), a király helyettesét, s az a Helytartótanács segítségé­vel végrehajtotta a király és a rendek által közösen elfogadott ter­veket. A decentra­lizált országos hatalom voltaképpeni alapjai a vármegyék voltak, a királyság egyes területein illetékes közigazgatási egységek, me­lyeknek élén a comes (főispán), az alispán és a több­nyire alulról választott helybeli tisztviselők álltak. Minden várme­gye két követet küldött az országgyűlésbe. A vármegyegyűlések, melyeken részt vett az egész szabad lakosság, választották a vár­megye ügyeit intéző tisztikart. „Az országgyűlésen elfogadott és a király által szentesített törvényeket ki kellett hirdetni a vár­megyegyűlésen, hogy aztán a vármegyei hatóságok végrehajtsák azokat. A legmagasabb állami szervek intézkedéseit szintén ki kellett hirdetni a vármegyei hivatalok útján, és a vármegyegyűlés­nek jogában állt, hogy az olyan rendeletek ellen, amelyeket sérel­mesnek tartottak, »tiltakozásokat« nyújtsanak be, és végrehajtásukat a tiltakozások elintézé­séig leállítsák. Ha valamilyen népszerűtlen rendeletről volt szó, az egyes megyék közölték egymással tiltakozásuk tartalmát; ez volt az az eszköz, mellyel a történelmi Magyarországon tömegesen fel lehetett lépni a nem tetsző rendeletek ellen, ezek végrehajtását a megyék ellenállása akár meg is akadályozhatta. Ez a széles körű vármegyei önkormányzat volt az a legyőzhetetlen pajzs, amellyel a magyarok megvédték állami önállóságukat, és amellyel győztek az uralkodók egységesítő törekvéseivel szemben."35 A magyarok harca a magyar alkotmányért hosszú és véres volt, mint minden harc, amelyet a politikai szabadságért vívnak. Ez a harc a közép-európai történelem legfényesebb lapjaira tartozik, s a jövőben min­den Közép-Európa történetével foglalkozó tankönyv részének kel­lene lennie. Az emberi és polgári jogokért folytatott mai küzdel­münk számára ez olyan hagyományt jelent, amit vállalni kellene, a közép-európai nemzetállamok megalakulásának megalapozat­lan dicsőítése helyett. A nemzetállamok ugyan ideiglenesen meg­valósítottak számos nemzeti törekvést, meghozták némely nemzet­nek a nemzeti szabadságot, másoktól viszont elvették azt, s ami a legfontosabb, nem biztosították tartósan a politikai szabadsá­got, sem a békét nem hozták meg Közép-Európában.
Kell-e František Palacký és Rudolf Kucera érvelésénél fényesebb bizonyíték arra, hogy a magyar nemzet által megteremtett Szent Korona országa nem nyomta el a kisebbségben élő népeket?

Aligha. Jogos és elvárható tehát az új magyar nemzetmeghatározás követelése:

Annak a nagyvonalú állami berendezkedésnek fejében, amely évszázadokon keresztül lehetővé tette, hogy a Szent Korona országában a későbbi trianoni utódállamok államalapító nemzetei fejlődhessenek, elvárjuk, hogy e nemzetek rögzítsék alkotmányukban azt a tényt, hogy az uralmuk alá politikai kényszerrel sodort magyar nemzeti közösségek továbbra is, és megváltoztathatatlanul a magyar nemzet részei."

Elfogadta az MVSZ Elnöksége 2013. február 17-én, Budapesten
​​
Kihirdetve 2013. június 4-én, Versailles-ban, a trianoni békeparancs helyszínén

MVSZ Sajtószolgálat
8279/140326

18.576 - Lehullt a lepel a kisvárdai Fidesz-mutyiról > Választás 2014, Politikusbűnözés , 2014-03-25. 13:14


Feladó: Tharan Marianne
Dátum: 2014. március 26. 10:52
Tárgy: Lehullt a lepel a kisvárdai Fidesz-mutyiról
Címzett:  Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>


Vagy igaz, vagy nem - lehet, hogy tele csúsztatással, ezt egy távoli kisvárosról idegenek messziről nem tudják megítélni.

Ezért káros ilyen propaganda anyagot terjeszteni. Nagy felelősséggel jár!!!

Mert lehet, hogy ezt a történetet egy jó baloldali kreálta, hadd bomlassza a jobboldalt.

 

Tehát információt NE szubjektív, ellenőrizhetetlen levelekből vegyünk, hanem leinformálható helyről.

Sokan ügyködnek a megtévesztésen, ne legyünk restek kritikusan gondolkodni.

 


From: Illés György
Sent: Tuesday, March 25, 2014 10:51 PM
To: Kutasi József
Subject: Lehullt a lepel a kisvárdai Fidesz-mutyiról

 

Választás 2014, Politikusbűnözés :: 2014-03-25. 13:14

Lehullt a lepel a kisvárdai Fidesz-mutyiról

"Olvasónk levele döbbenetes. Tényszerű, tárgyilagos, képekkel dokumentált. Ami Kisvárdán folyik, vajon pont ugyanúgy megy a többi kisvárosban? Ezt nem tudhatjuk, de egy biztos: a kisvárdai polgármester és alpolgármester nem válaszoltak megkeresésünkre. Hallgatásuk egyben válasz: a kisvárdai mutyizásokra, a furcsa fideszes vagyongyarapodásokra nincs logikus magyarázat"  - írja a 13. kerületi hírhatár, alább az említett olvasói levél:

Érdeklődéssel olvastam a 2014. március 22. napján megjelent olvasói levelet, engedjék meg, hogy néhány téves adatot kiigazítsak, illetve kiegészítsek. Az ügyben új tényeket is az olvasók elé szeretnék tárni, egyben megkímélem az érintett urakat attól, hogy lázas keresgélésbe kezdjenek a bizonyítékok valóságtartalmát illetően, azokat már jelen olvasói levelemhez mellékelem.

Kisvárda Felső-Szabolcs központja, és a város lakossága jelenleg – az elvándorlások, a munkanélküliség miatt is – 17 490 fő. Való igaz, a település lélekszáma volt már húszezres is, de az még a '90-es évek közepén volt. Az a megjegyzés, hogy „a városka erős fideszes beállítottságú”, igencsak túlzó, hiszen a jelenlegi ciklust megelőzően a képviselő-testületben soha nem volt kettőnél több a Fidesz-tagok létszáma, ráadásul ők is nagyobbrészt listáról kerültek be, pedig korábban a kisvárdai testület létszáma volt már 17 fő is. Egyébként az elmúlt 20 év alatt - dr. Seszták Miklós 2010-es győzelme előtt - csak egyszer választottak Kisvárdán Fidesz-jelöltet országgyűlési képviselőnek Borkó Károly személyében, igaz Seszták doktor később őt is kinyírta, mert kellett a hely.

De nem is ez a fontos, hanem ami most következik, és amiért tollat ragadtam. Amit most állítok, mindent dokumentumokkal tudok bizonyítani! Mellesleg én is elkötelezett jobboldali szavazó voltam, de most már én is azt mondom: uraim, rám most ne számítsanak!

Azért arról a levélben írt „jóságos polgármesterről” hadd mondjam el: a „jóságos kezével” szemrebbenés nélkül aláírta azt a szerződést, amiben a Mártírok útján lévő lakótelepi közparkot eladták Zámbó István alpolgármesternek, hogy tudjon ezen is trafikot kialakítani, mivelhogy addig a „félkarú rablók” működtek benne. Még az sem zavarta ezt a „jóságos embert”, hogy az önkormányzat által korábban kialakított, és a város tulajdonképpeni szívének számító, ezen területen az elfogadott értékesítési árnak csak mintegy a felét kellett leszurkolnia Zámbó István alpolgármesternek – és ő, mindenki nagy megkönnyebbülésére, ki tudta fizetni. Az meg, gondolom, egyáltalán nem zavarta a polgármester urat, hogy a trafikot olyan vállalkozók csinálták, akik ebben az időben „különös véletlen folytán” éppen a polgármesteri hivatalt is építették. A félreértések elkerülése végett, nemcsak Zámbó úr Mártírok útjai trafikját, hanem a Vörösmarty téren lévő - szintén Zámbó-érdekeltségű - trafikban is ez a kft. dolgozott. Küldök erről azért egy képet.

Zoom

Sőt van olyan fénykép is, ahol éppen közmunkások serénykednek az alpolgármester épülő-szépülő trafikjánál.

Zoom

Milyen érdekes, hogy a harmadik – szintén Zámbó-érdekeltségű trafiknál - az aszfaltozást meg pontosan akkor végezték (a fényképen éppen Zámbó úr irányító szerepkörben, amikor a városban az aszfaltozási munkák folytak.

Zoom

Gondoljuk azt is, hogy az Állami Közútkezelő Kht. nem ajándékba adta az alpolgármester úrnak a város útjairól felmart aszfalt-törmeléket! Micsoda véletlen, történetesen azok a munkások végezték például a városban a Krucsay és Szent László utcai járdák felújítását, vagy éppen a Szüret utca gyalogjáró építését is, akik a fotón is láthatóan szorgosan ténykednek.

Zoom

Zoom

A helyi rádióban azt is hallottuk, hogy ez a „jóságos polgármester” meg Seszták doktor igencsak meglepődtek azon, amikor meghallották, hogy az alpolgármester nagy igyekezetében még a saját testvérének szabálytalan építkezéséből indult ügyben is szavazott a képviselőtestületben.

Arról már nem is szólva, hogy amikor az ellenzéki képviselők meg merték kérdezni, hogy az alpolgármester testvérének szabálytalan építkezése miatt fizettek-e bírságot (mivelhogy általában normális körülmények között így szokás), az elsők között hurrogták le az érdeklődőket, hogy egyáltalán ilyet merészelnek kérdezni!

Ha nem veszi sértésnek Zámbó úr, küldök fényképet a tiszabezdédi vámszabad területen tárolt (egyesek szerint Bentley, mások szerint Rolls-Rollys Phantom) luxusgépkocsiról is, ha netalán az alpolgármester úr már elfeledkezett róla, legalább tudja, hogy hol találja!

Zoom

Addig is a mellékelt képen látható módon nyugodtan parkoljon jelenlegi gépkocsijával a rokkantak részére fenntartott helyen – hiszen ez jár Önnek.

Zoom

Gondolom, Ön most csodálkozik, hogy egyáltalán van földi halandó, aki ezt meg meri kérdőjelezni. Természetesen van fotónk a cikkben emlegetett (testvére fiának tulajdonában lévő) több tízmilliós Porsche Panamera gépkocsiról is, amint a Városháza parkolójában álldogál.

 

Zoom

Ha esetleg kérdezik az árát, nyugodtan mondja, hogy a német használtautó-piacon már potom 92 790 euróért is lehet kapni. (Az olvasó pedig szorozza be a mostani 310 forintos árfolyamon.) Gondoljuk, azért egyszer a NAV csak megkérdezi, hogy honnan van ennyi pénz! Mert ha pályázatból van (amit nem hiszünk, de ha mégis, Seszták úr nekünk is segíthetne), akkor csak érdeklődnénk: tessék mondani, hol lehet ilyen nagyszerű pályázatokon indulni!

Az olvasói levélben is említett volt tsz-iroda tetőszerkezetét már felújították.

Zoom

Vételáráról mondák, hírek és különféle „jól értesült” információk keringenek a városban, egy biztos adat azonban van: amikor 2012 őszén az ingatlanhasznosító úgy döntött, hogy mégsem valósítja meg az áruház építését és a banki beruházást, a Zámbó klán által megvásárolt ingatlan felét (amelyiken a tsz-iroda van) 85 millióért kínálta. A másik felét, ahol az áruház épült volna, általában saccolják, mert azon családi házak voltak, és Kisvárda nem olyan nagy város, ahol ne tudnák az emberek, hogy mi történik a szomszédban.

És akkor essék néhány szó Seszták doktorról, vagy, ahogyan ő a szórólapján hirdeti: „az Ön országgyűlési képviselőjelöltjéről”. Kedves doktor úr, mindenek előtt szögezzük le, a történések után ezzel már nem áltatom, az enyém már biztos nem!

Most, hogy újra elővette a választások régi titkos fegyverét, az acélhengerművet meg a logisztikai központot – mivelhogy négy éve ez már egyszer bejött, most - tartok tőle - nem fog! Szórólapján azt írja: „Fényeslitkén a logisztikai központ teremthet új munkahelyeket.” Tessék mondani, hányszor rágják még le az acélhengermű csontját? Az MSZP (Veres János és Gazda László) 2006-ban már ezzel kampányolt! Majd Ön is, igaz, aztán később bejelentette: sajnos nem lesz belőle semmi! Most úgy látszik, itt az idő az újrakezdésre. Pedig a nemzetközi helyzet most igazán nem alakul kedvezően! De hát ezt Ön nagyon jól tudja! Ukrajna gazdasági válság szorításában vergődik, védekezésre kényszerül. Az oroszok biztos nem akarnak egyhamar az unióban manapság beruházni, mert könnyen befagyasztják számlástól, mindestől őket. Lehet, hogy esetleg Ön akarja megépíteni a hengerművet? Persze aki tavaly Magyarország parlamentjének harmadik vagy negyedik legjobban kereső honatyja volt (az újságok címoldalán ez tényként szerepelt), ezt is megtehetné – legalábbis az ígéret szintjén. Ezáltal jó példával járna elől, hogyan kell ebben a térségben, a választókerületében új munkahelyeket teremteni.

Azt is írja friss szórólapján: Kisvárdán a gyógyturizmus fejlesztése is kiemelt céljai között szerepel. Seszták Úr! Ön is tagja volt annak a képviselőtestületnek (sőt, már akkor is bizottsági elnök volt), amikor a kórháznak 2009-ben átadták a Várfürdő üzemeltetését, mert a gyógyvíz hasznosításában akkor úgy látták, hogy csakis ez a célravezető! Csakhogy: 2010 októberében, amikor Kisvárdán győzött a Fidesz, gyorsan vissza is vették a kórháztól az üzemeltetést! Azóta aztán vegetál e fürdő (vagy nyitva van, vagy nem, hol a tetőt bontják, hol nem, megvan a felelős – vagy nincs) az önkormányzat pedig pumpálja belé a felesleges tízmilliókat. miközben a megyében Nyíregyháza, Nyírbátor öles léptekkel haladt a gyógyvíz kihasználásának rögös, de eredményes útján. Mint hírlik, mostanában csodaváró hangulatban, nem egészen önös érdektől vezérelve – az Ön hathatós támogatásával - a strandfejlesztésében külső befektetők bevonását szavazták meg . Reméljük, nem a tűz közeli haverokra gondolnak, merthogy a motelt meg éttermet - úgy hírlik - már a kezükre játszották! Bízunk abban, hogy Seszták úr nem sértődik meg, ha netalán felvetjük a kérdést: újra itt a választás, újra jön a gyógyturizmus szlogenje, esetleg meséje?

Ha már az imént említettük a kórházat, ejtsünk néhány szót erről az igencsak fontos egészségügyi szolgáltatást biztosító intézményről. Három éve, 2011. év tavaszán Ön örömtől sugárzó, mosolygós arccal jelentette be, hogy végre megkezdődik a várva várt, több mint 3 milliárdos felújítás a kisvárdai egészségügyi intézményben! Az eljövendő beruházás dicsőségét hirdető táblát rögvest kitették a kórház főbejáratához, mai nap is ott díszeleg, csupán az eredetileg írt 2013. június 30-i befejezési határidőn rajzolták újra a számokat. Az idei év elején - gondolom nem a közelmúltbéli Lázár János-féle látogatásnak és liftátadó ünnepségnek betudhatóan – a még el sem kezdődött nagykórházi beruházás befejezési időpontját átírták 2014. június 30-ra. Azóta természetesen minden változatlan, gondolom, a nagy hírt (hogy megkezdődik a kórház felújítása) még a választás előtt közvetlenül – mintegy adu-ászként – be fogja jelenteni a képviselő úr.

Zoom

Az eljövendő beruházás dicséretét hirdeti a kórház főbejáratánál lévő tábla, sajnos a befejezési határidő már letelt - a beruházást még meg sem kezdték.

Ha ez így lesz, és valóban megtörténik, akkor csak annyit kérünk: a „dicsőségtábla” átfestéséről ne feledkezzenek meg! - zárul az olvasói levél.

"Azt gondoljuk, olvasónk leveléhez nincs mit hozzáfűzni. Talán csak egy plusz adalék arról, hogy a kormánypárti képviselők közül az elmúlt években az egyik legnagyobb megtakarítással rendelkező politikus, dr. Seszták Miklós újabb 30 millióval tovább növelte a vagyonát: bevallása szerint most 200 milliója van, amit döntően forintban tart. A legtöbb pénze ügyvédi tevékenységéből származik. Hogy járműve nincs a képviselőnek? Végül is minek neki, hiszen egy autókereskedés tulajdonosa" - írja a Hírhatár.

Dr. Seszták Miklós vagyonnyilatkozata:

Jövedelem: 3 821 797 Ft
Megtakarítás: 200 588 000 Ft
Adósság: 10 000 000 Ft
Pénzügyi vagyon: 190 588 000 Ft
Ingatlan: 5
Jármű: nincs

 

18.575 - Mit szólnak a szavazók, hogy Orbán nem áll ki vitázni? > 2014. március 25., kedd, 10:40 hvg.hu

Feladó: Nemzeti Hirhalo
Dátum: 2014. március 25. 21:59
Tárgy:  Mit szólnak a szavazók, hogy Orbán nem áll ki vitázni? 
Címzett: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>


Mit szólnak a szavazók, hogy Orbán nem áll ki vitázni?

2014. március 25., kedd, 10:40 hvg.hu

Orbán Viktort többen is kihívták vitázni a választások előtt, ám eddig mindegyiket elutasította. A Republikon Intézet a vitával kapcsolatos attitűdöket vizsgálta legújabb elemzésében, ezek szerint a szavazók mintegy 70 százaléka úgy véli: egy, a demokráciát tiszteletben tartó miniszterelnöknek kötelessége részt venni a vitában. A Fidesz-szavazók fele is ezen a véleményen van.


A választásokat megelőző miniszterelnök-jelölti vitára a választók szerint egyértelműen szükség van: 62 százalékuk szerint általában véve fontos egy ilyen vitát rendezni, míg a jelenlegi helyzetet ismerve 55 százalék szerint indokolt, hogy Orbán Viktor és Mesterházy Attila vitázzon - derült ki a Republikon Intézet - az Ipsos adatfelvételén alapuló - elemzéséből.

Orbán Viktort Mesterházy Attila MSZP-elnök, Schiffer András LMP-társelnök és Vona Gábor Jobbik-elnök is hívta vitázni, ám a kormányfő senkinek nem mondott igent. G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója szerint Orbán inkább nagyvonalúan viselkedik, amikor nemet mond a vitára, a közmédia pedig nemrég azt közölte: ők sem készülnek egy ilyen összecsapásra, mert senki nem jelezte nekik az igényt.


Fotó: Republikon


A Republikon elemzéséből az is kiderül, hogy a kormányváltó összefogás szavazói a legegységesebbek: 70 százalékuk a kétszereplős, Orbán Viktor és Mesterházy Attila közötti vitát rendezné meg, és csak ötödük bővítené négyszereplőssé a vitát. Az Orbán-Mesterházy-vitát fontosnak tartaná az LMP-szavazók közel négyötöde, és a bizonytalan szavazók 56 százaléka is.

A Jobbik- és az LMP-szavazók között egyaránt a négyfős vita a leginkább támogatott, érdekes kettősség ugyanakkor, hogy míg a Jobbik-szavazók 82 százaléka jelölt meg olyan opciót, amiben Vona Gábor szerepelt, az LMP szavazóinak csak 44 százaléka választotta azt a vitaformát, amiben Schiffer András is résztvevő.

A "legnépszerűbb", leginkább igényelt konstelláció az Orbán-Mesterházy, kétszereplős vita, a második helyen a négyszereplős megoldás áll. Tíz-tíz százalékos kisebbséget képviselnek azok, akik szerint a jelenlegi helyzetben leginkább egy Orbán-Vona, vagy pedig egy Orbán-Mesterházy-Vona vitára lenne szükség - ők elsősorban a Jobbik szavazói közül kerülnek ki - olvasható az elemzésben.

A különböző szavazótáborok lényegében egyetértenek abban, hogy a három legfontosabb téma, aminek mindenképp elő kéne kerülnie, a munkahelyteremtés, az egészségügy és a szegénység kérdése. Ugyanakkor a legnagyobb különbség a Fidesz és a Kormányváltók, illetve az LMP-szavazói között a paksi beruházás kérdésében tapasztalható: ez a téma az ellenzéki szavazók számára egyértelműen kiemelt ügy, míg a kormányt támogatók inkább kerülnék.

A Republikon elemzése kitért arra is, hogy a válaszadók milyen motívumot sejtenek Orbán Viktor eddigi elzárkózása mögött - mit gondolnak, miért nem hajlandó a Fidesz elnöke elfogadni a kihívásokat. A választópolgárok megosztottak e kérdésben: több mint felük szerint Orbán fél attól, hogy a kormányzásával kapcsolatos kellemetlen kérdések kerülnének elő, de csak valamivel kisebb mértékben vélik úgy, hogy a kormányfő biztos a győzelmében, ezért megengedheti magának, hogy elkerülje a vitát.

Az adatfelvételt az Ipsos, az adatok elemzését a Republikon Intézet végezte. Az adatfelvételre március 20-21 között került sor, 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta jól reprezentálja a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét.

Kapcsolódó:
   A határontúli szavazati jog valódi oka
   Miért kell a Békemenet?
   "Magyarország ma sokkal erősebb, mint 2010-ben volt"
   Kósa: a Fidesz nem köt koalíciót a Jobbikkal
   Miről hallgat kínosan Orbán?