Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2017. február 10., péntek

21.889 - Valódi költő a Fidesz rejtőzködő szóvivője > SZERZŐ: LAMPÉ ÁGNES > 168 óra > 2017. február 09.

KÖVESSEN MINKET!

Valódi költő a Fidesz rejtőzködő szóvivője

A Fidesz 2014-ben kinevezett, ritkán látott szóvivőjét a Nők 40, azaz a nagymamanyugdíj apropóján nőkről, politikáról, nyugdíjasokról kérdeztük. Az amúgy versírással is foglalkozó képviselő asszony állítja: a Fideszben megbecsülik a nőket. Arról pedig, hová tűnt 2700 milliárd forint a magánnyugdíj-pénztárakból, érdekes elmélettel állt elő.

– Összes megszólalásából az jön le, miénk a világ legboldogabb országa, ahol minden szép és jó, nincs semmi gond vagy probléma.

– Ez a célunk. Amikor a Fidesz 2010-ben átvette a kormányzást, azzal szembesültünk, hogy az ország a csőd szélén áll, és sok mindenen sürgősen változtatni kell.

– Ma pedig már azt látja, hogy – önt idézve – „a polgári kormány mindent megtett azért, hogy több pénz maradjon a családoknál", hogy „nagyobb anyagi megbecsülésben részesüljenek az emberek", és „sikeres Magyarországot építettünk"?

 Nemcsak múlt időben, most és a jövőben is ezért dolgozunk. A nők esetében is azt láttuk, hogy a 2010 előtti években a nyugdíj előtt álló nők ezrei kerültek utcára, nem volt állásuk vagy elbocsátották őket.

Fotó: Hermann Ildikó

– Ma is hasonló a helyzet.

 Mi számos ponton változtattunk. Ma 277 ezerrel több nő dolgozik, mint 2010-ben, csúcson van a női foglalkoztatás.

– A Nők 40 program pedig megoldotta volna a nyugdíjrendszer problémáit?

 A Nők 40 program főként családpolitikai intézkedés. Bevezetésével egyrészt az volt a célunk, hogy a nyugdíj előtt álló sok ezer nő ne maradjon inaktív. Másrészt, hogy a „nagymamanyugdíj" bevezetésével a fiatal családok még több segítséget kaphassanak a gyermeknevelésben, ami a családpolitikánk többi elemével együtt ösztönözni tudja a gyermekvállalást. A Nők 40 program közkedvelt, eddig 186 ezren éltek a lehetőséggel. Az irány jó, folytatni fogjuk.

– A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának szakemberei az ellenkezőjét állítják. Szerintük a rendszer átszabásával az Orbán-kormány egyik végletből a másikba esett. A rugalmas nyugdíjba vonulási szabályokat rugalmatlan korhatárrendszer váltotta, erre ültették rá a Nők 40 programot. Míg korábban 35-40 éves munkaviszonnyal bárki nyugdíjveszteség nélkül előrehozott nyugdíjba mehetett, mára a programban megjelent a kivételezés.

 2010 előtt a nyugdíjakkal is sok gond volt, ezért ezen a területem is tiszta és világos rendszert kellett kialakítani, ugyanakkor a család- és a foglalkoztatáspolitikában is segítenünk kellett.

– Így viszont kivételeznek a Nők 40 kategóriába tartozókkal.

 Így van. Mint mondtam: a program a családpolitikánk része.

– Azt is mondta, hogy egységes rendszert akarnak, miközben pont az ellenkezőjét érték el.

 Alaptörvényünk egyes társadalmi csoportoknak lehetővé teszi a pozitív diszkriminációt. Így a társadalom a nők iránti megbecsülése jeléül és a gyermekvállalásban betöltött szerepének elismeréseképp kedvezőbb szabályokat állapíthat meg számukra.

– A szakemberek kritikája nem általában a nőkről szól. Hanem arról, hogy a Nők 40 kategóriába tartozó nők indokolatlan előnyöket élveznek más helyzetben lévő nőkkel szemben.

 Nem indokolatlan. Létezik egy nyugdíjpolitikai intézkedéssorozat, amelyben tiszta, világos rendszert kívántunk kialakítani. És van egy tudatos családpolitikai intézkedés, ez a Nők 40. A kettő független egymástól.

– Nem lehet független. Hisz a Nők 40 bevezetésével és az előrehozott nyugdíjazás kivezetésével sok lett a nyertes és sok a vesztes.

– A nyertesek a kisgyermekes családok, akik így visszakapták a nagyikat. Amúgy ugyanazt tudom még egyszer elmondani.

– Ne tegye, kérem.

 Elbeszélünk egymás mellett. Amikor korábban az előrehozott nyugdíjjal valaki negyvenegynéhány évesen nyugdíjba ment, többnyire nem maradt otthon, hanem azonnal munkát keresett. A „nagymamanyugdíj" azoknak a nőknek szól, akik 40 év kemény munka után szeretnének otthon maradni és több időt tölteni az unokájukkal, vagy a szintén nyugdíjas férjükkel.

–Fussunk neki a matek oldaláról a kritikának. A Nők 40 bevezetése óta sok nő a 62 éves korhatárhoz képest már 58-60 éves korában nyugdíjba vonul, így anyagilag is jól jár. Míg sok 61 éves korára 39 éves jogviszonnyal rendelkező nő viszont semmilyen levonással nem mehet nyugdíjbaEgyik csoport nyer, másik veszít.

– Bár figyelemmel kísérjük a szakértők véleményét, a politika globálisabb megoldásokban gondolkodik: a nyugdíjrendszert rendbe kellett tennünk, egységes viszonyokat kellett teremtenünk. A Nők 40 programban érintetteket azonban el kell különíteni a nyugdíjrendszertől. Mert még egyszer: ez nem nyugdíj-, hanem családpolitikai intézkedés. Így időközben nőtt is a születések száma.

– A Nők 40 nyugdíjas program miatt?

 Ez is mindenképp hozzájárult.

– Akkor egy kis demográfia. A KSH adatai szerint ezer szülőképes korú, vagyis 15 és 49 év közötti nőre 2015-ben negyven élve születés jutott. A legtöbb gyermeket a 30-34 éves nők hozták világra, őket a 25-29 évesek követik. Utóbbi korosztálynak az ezredfordulón 44 százaléka volt gyermektelen, az arány mára 70-re emelkedett. Vagyis nem születtek többen.

 De igen. A termékenységi ráta a 2010-es 1,25-ös szintről tavalyra 1,44-re emelkedett.

– Az adatok évente ilyen kismértékben változhatnak ugyan, de a születések száma hosszútávon nem nő. Még a Nők 40 program miatt sem.

 Remélem, nemcsak rövid-, hanem hosszútávon is tudunk javítani a demográfiai tendenciákon.

Fotó: Hermann Ildikó

 

– Még ha így is lenne, a nyugdíjasokon ez nem segít. A minap alakult Nyugdíjas Párt 50+ szintén kritizálta a Nők 40 programot és a nyugdíjrendszert is.

 Mint eddig is, bármelyik párt vagy szervezet észrevételét meghallgatjuk.

– És a meghallgatás után mit gondol a véleményükről?

 Tegyenek le egy javaslatot az asztalra, arról lehet beszélni.

– Letettek.

 Eddig csak sajtónyilatkozatok voltak. Ha lesz kiérlelt javaslatuk, arról érdemben lehet tárgyalni.

– Nagyon is kiérlelt, amit az alapnyugdíj megteremtéséről gondolnak.

 Ha letesznek egy kimunkált csomagot, arról lehet érdemben tárgyalni és véleményt formálni.

– Azt állítják: a nyugdíjasok elégedetlenek a kormány nyugdíjaspolitikájával.

 Ezt ők állítják. A kormány arra törekszik, hogy mindenki, így a nyugdíjasok is érezzék a magyar gazdaság erősödését.

– Ezek közhelyek.

 Nem mondanám. Mi nem csak vállaltuk, hogy megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét, ami 2010-ben, egy csőd közeli országban igazán nagy vállalás volt, hanem be is tartottuk. Csökkent az alapvető élelmiszerek áfája, 25 százalékkal csökkentettük a rezsit, és nemrég kapott tízezer forintot Erzsébet-utalványban minden nyugdíjas.

– A magánnyugdíj-pénztárakból eltűnt 2700 milliárd forintról kiderült, hová került?

 A valódi kérdés az, hogy 2010 előtt hová tűnt az emberek magánnyugdíj-pénztár megtakarításainak jó része, és hová tűnt a nyugdíjkassza harmada? A szociálliberális kormányok alatt az állami nyugdíjkasszát egyszerűen lecsapolták, a 2010-es kormányváltáskor már minden harmadik nyugdíj-forint hiányzott.

– Én azt kérdeztem: hol a magánnyugdíj-pénztárakból eltűnt 2700 milliárd?

 Én meg azt mondom: Gyurcsány Ferencék már csak IMF-hitelből tudták fizetni a nyugdíjakat, miközben a nyugdíj-megtakarítások jó részét átirányították a külföldi kézben lévő magánnyugdíj-pénztárakba. Azok szabadjára engedve a zsebüket tömték, a megtakarításokból 150 milliárdot vontak le működési költségekre. Ha ez így maradt volna, és a polgári kormány nem lép közbe, mára összeomlott volna a nyugdíjrendszer.

– Válaszol végre?

– Megtettem. A kormányzati beavatkozásnak köszönhetően mára stabil a nyugdíjrendszer.

– Tehát nem tudja, hol a 2700 milliárd?

 Válaszoltam önnek.

– 2015 márciusában egy női jogokról szóló beszélgetésen azt mondta: „Gyakran mondják a Fideszre, hogy macsó párt, de ez nincs így, sosem tapasztaltam, hogy bántották volna a nőket." Ezt komolyan is gondolja?

– Abszolút.

– Akkor idézem néhány fideszes politikus parlamenti beszólását. Illés Zoltán Szél Bernadettnek: „Mosolyogva kell visszautasítanom azt a sok butaságot és baromságot, amit ön itt elmondott az elmúlt öt percben… Attól, hogy ön szép, abból még nem következik, hogy okos." Tasó László Szabó Tímeának: „Mit pofázol bele, kisanyám?" És Varga István klasszikusa: „Azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak."

 Az erőszak minden formáját elutasítjuk. A közéleti stíluson és az általános vitakultúrán az egész világon változtatni kellene. Illés Zoltán pedig bocsánatot kért. A parlamenti viták hevében sok minden elhangzik, de az nem jellemző, hogy képviselőnőket szándékosan, női mivoltukban becsmérelnének.

– Nem? Pedig hallhatta, amikor Lázár János Szél Bernadett kérdéseire így reagált: „A magánéletembe egyelőre nem kívánom beavatni, egyelőre nem tervezem ezt a stádiumot" A Fidesz-frakcióban jót nevettek. Majd Lázár így folytatta: „Vagy mindenről én jutok eszébe, vagy sok közös témánk van, remélem, hogy ezt a speciális érdeklődést más minisztertársammal is megosztja majd."

 Különbséget kell tenni aközött, amikor egy női politikussal vitába szálló másik képviselő az elmondottak tartalmára vagy a nőiségére reagál.

– Azt, hogy „vagy mindenről én jutok eszébe, vagy sok közös témánk van, remélem, hogy ezt a speciális érdeklődést más minisztertársammal is megosztja majd" nehéz nem a női mivoltra való reagálásként értelmezni.

 Érdemes végignézni a miniszteri válaszokat, azok a tiszteletadás hangján szólnak.

– Az minden, csak nem a tiszteletadás hangja.

 Én eddig is sokat vitáztam férfiakkal, soha nem becsméreltek, hanem fideszes politikusként tekintettek rám.

 

Névjegy

Dunai Mónika magyar-francia szakos tanár, a Fidesz politikusa, költő. 1990 óta öt alkalommal választották meg Budapest XVII. kerületében önkormányzati képviselőnek, 2006 óta frakcióvezető. 2010-től a Rákosmenti Erőforrás Bizottság elnöke. A 2014-es választáson a Fidesz-KDNP jelöltjeként országgyűlési képviselővé választották, azóta a törvényalkotási, a kulturális és a nemzeti összetartozás bizottságnak a tagja, a női méltóságért albizottság vezetője. 2014 novemberétől a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának szóvivője.

– Hisz fideszes.

 Úgy értem, nem szóltak be. Amúgy pedig a nőkre is jellemző, hogy a vita hevében meg nem engedhető stílusban beszélnek. Legyen akár férfi, akár nő, ezt mellőzni kellene.

– 2015 októberében egy zártkörű beszélgetésen kérdezték Orbán Viktort, miért nincsenek nők a kormányában. A válasz: „Emlékszem, szegény Lamperth Mónika mit kapott." Szerinte a magyar politika karaktergyilkosságokra épül, amit a nők nem bírnak, ezért elképzelni sem tud női minisztert.

 Ez csak pontatlan találgatás.

– Szó szerinti idézet. A kormányban nincs női miniszter, államtitkár is alig, és kormánybiztosok között sincs egyetlen nő sem.

 Nálunk a Fideszben annál a döntésnél, hogy az országgyűlési választáson ki indul egyéni választókörzetben, nem számít, hogy a jelölt nő vagy férfi. Ahogy a miniszterek vagy az államtitkárok kinevezésénél sem. Egyedük az elvégzett munka, a szakmai tapasztalat és a rátermettség.

– Az adatok és Orbán megjegyzése nem ezt támasztja alá.

 Pedig ugyanaz a szemlélet, amit említettem, csak ön sarkosan fogalmazott.

– A kormányfő egész mást mond, mint ön.

 Azt tudom elmondani, amit magam is tapasztaltam. Mögöttem sok év 17. kerületi önkormányzati képviselői, bizottsági elnöki, frakcióvezetői munka áll.

– Ön korábban tanárként is dolgozott. Talán ez az oka, amiért kerüli az egyenes válaszokat, és inkább hosszan, pártja kommunikációs paneljeit ismételgeti?

 Vallom, hogy a jó tanár nemcsak „leadja" az anyagot, hanem el is magyarázza azt. Ha bárki megkérdez, megtisztelem azzal, hogy a lehető legteljesebb választ adjam: honnan indultunk, mi a célunk, hol tartunk. Az eredményeinket pedig miért kellene eltitkolni?

– Önt 2014-ben Tuzson Bencével együtt nevezték ki szóvivőnek. Vele ellentétben önt eddig alig láttuk.

 Néhány napja a Nők 40 program eredményeiről tartottam sajtótájékoztatót. A Fideszben mindenkinek megvan a maga feladata. Mi nem posztokban, hanem feladatokban gondolkodunk.

– Ráadásul még költő is.

– Gyerekkorom óta írok verseket, egy ideig álnéven publikáltam, aztán irodalomtörténészek biztattak, hogy saját néven is érdemes megpróbálnom. Ma már kevés időm jut versekre.

– Miket ír, amikor találkozik az ihlet a szabadidővel?

 Az utóbbi időben inkább filozofikus rövid négysorosokat. Elcsent pillanatokban, amikor mondjuk buszon, villamoson utazom. A költészet pihentet és kikapcsol.