Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2017. május 19., péntek

22.196 - ​ Azonnali kérdések órája a Tisztelt Házban. > ​ 2017. május 18.


Feladó: mandinka.bt
Dátum:
​​
2017. május 18. 21:22

Tárgy: Mese nincs..?!
Címzett: 

 
KDNP: Hol tart az önkormányzatok információs rendszerének fejlesztése? 
MSZP: Miért nem kapják meg időben a nyugdíjasok a 0,5 százalékos emelést? 
Jobbik: Ezt is Soros fizette? 
LMP: A végtelenségig nő a korrupció ára?
Fidesz: Mennyi kárt okozhatott a Gyurcsány-család?
​​

Azonnali kérdések órája a Tisztelt Házban. A siker egyik oldalon sem volt kétséges: minden párt hálásan megtapsolta a szószólóját! Legutóbbi szónoklataik közül,  szolidan stilizálva, hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve tallóztunk.

FIRTL MÁTYÁS, (KDNP): -  Államtitkár Úr! A Fidesz-KDNP-kormány már a munkájának megkezdésekor az egyik legfontosabb céljául tűzte ki az állam közszolgáltató szerepének erősítését, a szolgáltatási minőség javítását. A helyi közszolgáltatási információs rendszer fejlesztése és bevezetése, a rendszer kiépítése megfelelő hátteret biztosít a kormány és az önkormányzatok, valamint az egyes települések közötti adatforgalomhoz. Az Integrált Közszolgáltatási Információs Rendszer (IKIR)  olyan egységes, mindenhol használható webes felületet hoz létre, amely egyszerűbbé teszi a kommunikációt a kabinet és a települések között.

- Az IKIR-rendszer egyik célja, hogy észszerűen csökkenteni lehessen a kötelező adatszolgáltatások mennyiségét, emellett az adatok megfelelőrendszerezésével releváns következtetéseket lehessen levonni. Az IKIR alapvetően az önkormányzatok helyi közszolgáltatását modernizálja és a helyi állami szintű tervezést, valamint a helyi szintű operatív feladatellátás megszervezését támogatja. Ezzel pedig javítja a versenyképességet, megalapozottabbá teszi a javító szándékú döntéseket, így nyújt hosszú távú segítséget.

- Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy egy jól működő államszervezet fenntartásának elengedhetetlen feltétele a közigazgatás folyamatos infrastrukturális fejlesztése. Az integrált és ügyfélközpontú munkaszervezés erősítése érdekében tett lépéseink a jövőben sokszorosan fognak megtérülni, az IKIR és hasonló informatikai fejlesztések pedig javítják az ország versenyképességét. Éppen ezért tisztelettel kérdezem:

 - Az IKIR milyen helyet foglal el az önkormányzatok információs rendszerének fejlesztésében, a közigazgatás modernizációjában?

- Hol tart az IKIR-rendszer fejlesztése?

- Milyen uniós vagy kormány által nyújtott anyagi támogatás használható fel a rendszer fejlesztéséhez? 

***

POGÁCSÁS TIBOR, (Belügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Az önkormányzati rendszer az állam által biztosított közszolgáltatások jelentős részét juttatja el a polgárokhoz. Ugyanakkor az önkormányzatok finanszírozása, illetve ezeknek a feladatoknak a finanszírozása többlépcsős, áttételes, amelynek következtében nehéz összehasonlítani, hogy az ország adott területén egy más területhez képest milyen költséggel, milyen hatékonyan történik a feladatellátás. Ráadásul az elmúlt időszakban az informatika fejlődése rendkívül sok lehetőséget nyit meg, amelyeknek csak egy részét képesek, különösen a kistelepülések, kis önkormányzatok hasznosítani, hiszen nincs forrásuk ahhoz, hogy megfelelőinformatikai fejlesztéseket hajtsanak végre. A most bevezetés alatt álló ASP-rendszerrel egységes informatikai támogatást biztosítunk az önkormányzatoknak, amellyel az állam felé a szükséges kötelezettségeiket az állam által garantált szoftvereken, az állam által garantált frissítésekkel és jogszabályi követésekkel tudják biztosítani. Ehhez kapcsolódó, de teljes mértékben független,  az adatokat közösen használó rendszer az úgynevezett IKIR-rendszer, amely a különböző feladatellátáshoz szükséges adatszolgáltatások nyújtását egyszerűsíti.

- Sokszor hallani azt az önkormányzatoknál dolgozóktól, hogy rendkívül sokféle adatot kell szolgáltatniuk, és ez az adatszolgáltatás rengeteg időt vesz igénybe, miközben ezeknek az adatszolgáltatásoknak az értelmezése számos  esetben nem megfelelő. Az IKIR-rendszer azonban lehetővé teszi, hogy a benyújtott adatokat egységesen kezelje az állam! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

FIRTL MÁTYÁS: - Államtitkár Úr! Úgy gondolom, mindannyiunk érdeke, - bárhol lakunk ebben az országban - hogy éljünk  az informatikai technológia minden egyes vívmányával, annak lehetőségével és annak hatékonyságnövelő erejével. Az önkormányzataink modernizációjával érjük el azt, hogy élve a lehetőséggel,  minél szorosabb kapcsolat jöhessen létre a települések közt, ezért is  fontos, hogy a forrásokat biztosítani tudják erre a fejlesztési területre. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

POGÁCSÁS TIBOR: - Képviselő Úr!  Az IKIR-rendsz rendszer, anélkül, hogy az önkormányzati dolgozóknak a jegyzők hivatalánál további adatszolgáltatási kötelezettsége lenne, lehetővé teszi azt, hogy a már benyújtott, az államnál meglévő adatokat csoportosítsa, ehhez döntés-előkészítő, vezetői információs menüt adjon, amely megfelelő jogosultságokkal lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok is használják ezeket az adatokat.  Véleményem szerint ez különösen hasznos, mert a települések képesek lesznek összehasonlítani saját magukat, a saját maguk által ellátott feladatokat a más településeken ellátott feladatok költségeivel. Így a színvonal egységesítése felé nagy lépést tehetünk. Ehhez egyébként európai uniós forrásokat használunk, és a program kiépítése megfelelően halad. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Miért nem kapják meg időben a nyugdíjasok a 0,5 százalékos emelést?

HORVÁTH IMRE, (MSZP): - Államtitkár Úr! Azt hiszem, e Házban nagyon sok szó esik a nyugdíjas korosztályról. Azt gondolom, hogy ez a társadalmi réteg az, aki megtette már a magáét, és jelenleg is a családok fenntartásában, nevelésében  számíthatunk ezekre a nyugdíjas emberekre. Szeretném ezért az államtitkár urat vázlatosan emlékeztetni arra, hogy milyen intézkedéseket tettek, amelyek sértik a nyugdíjasok jelenlegi helyzetét.

- Államtitkár Úr! Az Alaptörvényben már a társadalombiztosítás szó sem szerepel! A magánnyugdíjrendszert szétverték, a rokkantrendszert átalakították, szigorították, a korhatár előtti nyugdíjakat megszüntették, a járulékplafont eltörölték, a nyugdíjminimumot változatlanul hagyták. Ehhez még hozzájárul az, hogy a szociális szférában a segélyezések és az ellátás vonatkozásában is egy csomó szigorítást tettek.

- Államtitkár Úr! 2016-ban 43 ezer nyugdíjas dolgozott bejelentetten, legálisan, de valószínű, hogy a szigorításokat követően, illetve ebből adódóan még több ember került ilyen helyzetbe.  A rendelet, illetve a törvény szerint annak, aki társadalombiztosítást fizet nyugdíjasként, évente a bruttó fizetés 0,5 százaléka nyugdíjemelésként jár, ez megilleti!  Eddig ezt kérni kellett, most nem kell kérni; olyan rendeletet hoztak, hogy 2017. október 31-éig visszamenőleg kell kifizetni ezt a 0,5 százaléknak megfelelő összeget. Kérdezem:

- Miért tartották vissza tíz hónapra ezt a kifizetést?

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Az elmúlt évekből számtalan példát lehet felhozni de egy biztos: szemben a 2010-et megelőző időszakkal,  a nyugdíjasok igenis akár a jövedelmük növekedésében, akár a kiadásaik csökkentésében könnyebbséget tudnak érezni, ugyanis megkapják azt a megbecsülést, amit 2010 előtt nem kaptak meg. Emlékezhetünk az öregecskedő feleségek lecserélésére Gyurcsány Ferenctől, vagy emlékezhetünk arra, hogy azon versengenek mostanában, hogy ki nyújtotta be és ki fogadta el a 13. havi nyugdíjnak az elvételét. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP azt vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjaknak a vásárlóértékét: 23 százalékkal emeltük a nyugdíjakat, ami 9,5 százalékos vásárlóérték-növekedést jelent!

- A biztos időskornak fontos része az úgynevezett helyettesítési ráta. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nyugdíjba vonul, akkor a fizetésének hány százalékára számíthat. A szocialista időkben ha valaki nyugdíjba vonult, akkor az aktív keresetének az 54 százalékára számíthatott nyugdíjasként. A Fidesz-KDNP-időszakban 67 százalék az, amire most már számíthatnak, tehát nem bő felére, hanem több mint kétharmadára számíthatnak az aktív kori keresetükből.

- Mindemellett a rezsicsökkentéssel megtakarításaik voltak: társasházban 88 ezer forint évente, családi házban pedig 116 ezer forintos a megtakarítás. 40 év szolgálati idő és gyermekneveléssel töltött idő után az édesanyák vagy a nők nyugdíjba vonulhatnak, ez 190 ezer nőt érintett pozitívan. Fontos az is, hogy a nyugdíjba vonulás előtt ne munkanélküli legyen, ne alacsony fizetés után számolják a nyugdíját. Ma tíz, nyugdíj előtt álló személyből hétnek a foglalkoztatását a munkahelyvédelmi akcióterv segíti elő, mert igénybe veszik a kedvezményeket. Ez azt jelenti, hogy átlagosan havonta 340 ezer embernek 55 év fölött azért van munkája, mert a munkahelyvédelmi akció révén munkához jut. Azt pedig, amit képviselő úr konkrét ügyként mondott, azt hiszem, sokak számára kedvezmény, hogy nem kell igényelni, hanem automatikusan ezt most már a nyugdíjbiztosító számukra biztosítja. (Taps a kormánypártok soraiból.)

***

HORVÁTH IMRE: - Államtitkár Úr! Elnézést, de én nem történelemórára jöttem, én kérdést tettem fel önnek. Én is tudnék még többet beszélni erről a dologról. Itt arról van szó, hogy 2016-ban 43 ezer ember kiegészítését, a 0,5 százalékos emelést önök visszatartották. Miért? Nincs pénz a nyugdíjkasszában? A másik kérdésem pedig: kifizetik-e ennek a tíz hónapi visszatartásnak a kamatait? Nem tudom elfogadni a válaszát! (Taps az MSZP soraiból.)

***

RÉTVÁRI BENCE:  - Szerencsére nem is kell ebben a műfajban elfogadni a választ, azt ugyanakkor tudni kell, hogy a növelés visszamenőlegesen attól az időponttól kerül megállapításra, ahogy mondtam, automatikusan, amikortól az - kérelem benyújtása esetén - az érintettet a legkorábban megillette volna. Tehát én azt hiszem, hogy ezzel minden nyugdíjas jól jár, de legalábbis rosszul nem tud senki járni!

- Képviselő Úr! Igyekeztünk az igazgatási eljárásban és máshol is a nyugdíjasok számára kedvező automatizmusokat beiktatni, - ez a nyugdíjemelésnél is így van. Az ön által említett félszázalékos szabálynál is így van. Ezeket most már automatikusan megkapják! Ez igazából bürokráciacsökkentést is  jelent! (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ezt is Soros fizette?

SZÁVAY ISTVÁN, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Az elmúlt hetek egyik legfőbb belpolitikai eseménye az a hadjárat volt, amit önök a civil szervezetek ellen, a komplett civil szféra ellen indítottak azzal az ürüggyel, hogy legyen világos, hogy külföldről milyen politikát befolyásoló kísérletek vannak Magyarországon. Amikor ez az ügy elkezdődött, az elejétől fogva világossá tettük az álláspontunkat, bármit is hazudott az önökhöz köthető kormánypárti sajtó. Elmondtuk több alkalommal, hogy a Jobbik egyetért a javaslat céljával: legyen világos az, hogy ha valaki a magyar politikába civilként beavatkozik, akkor annak legyen átlátható a háttere, lássuk azt, hogy ez milyen pénzből történik! De azt is hozzátettük, hogy ez nem terjedhet ki csak a külföldről való finanszírozásra, hiszen belföldről is lehet politikát befolyásolni, civil szervezeteket finanszírozni, és nem is titkoltuk, hogy mire gondoltunk: a CÖF-re, amelyről egészen eddig nem lehetett tudni, hogy milyen százmilliókból plakátolta teli az országot több alkalommal, vagy szervezett több tízezres buszos utaztatást a békemenetekre.

- Nos, az elmúlt napokban ezzel kapcsolatban is okosabbak lettünk. Én a nemzetgazdasági miniszterhez fordultam azzal kapcsolatban, hogy állami tulajdonú vállalatok adtak-e a CÖF számára támogatást. Kiderült, hogy a minisztérium nem, a CÖF ki is adott rá egy közleményt, amelyben közölte, hogy ők 2016-ig semmilyen állami támogatást nem kaptak. Aztán már másnap megbuktak akkor, amikor az Átlátszó kiderítette, hogy nem kevesebb, mint 508 millió forintot kaptak csak az MVM-től. Utólag ezt a CÖF korrigálta, vagy próbálta kimagyarázni, hogy ez 2016 végén történt, de hát ez ugyanaz az időszak volt; 2016 végén éppen akkor, amikor a Jobbik-ellenes plakátkampány, a bohócos plakátkampány elindult. Teljesen egyértelmű tehát, hogy a CÖF a Gyurcsány Ferencet és Vona Gábort ábrázoló plakátkampányát közpénzből, méghozzá az MVM-től kapott pénzektől finanszírozta!

- Államtitkár Úr! Innentől kezdve látható az is, vagy feltételezhető, hogy önök miért fektették el a civiltörvényt. Azért, mert az önök számára már kezd kellemetlen lenni! Az a kérdésem tehát:

- Mi lesz a civiltörvénnyel?

- Vissza fogják-e hozni a Ház elé, hajlandók-e egy olyan civiltörvényt elfogadni, amely teljesen átláthatóvá teszi a politikai szervezetek, illetve a civil szervezetek finanszírozását?

***

DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): - Képviselő Úr! Egy önálló gazdasági társaságról van szó, ilyen értelemben nem teljesen világos, hogy miért nekünk nyújtotta be a kérdést. De ha már megtette, akkor hadd mondjam el önnek: az, hogy erről a támogatásról egyáltalán itt beszélhetünk az Országgyűlésben, azért van, mert ezek nyilvánosak. Ön is megismerheti őket; ellentétben azokkal az esetekkel, amikor külföldről támogatnak szervezeteket politikai céllal, és amely ügyekben 2014-ben a választási programjukban még önök is fellépést ígértek.

- Egyébként érdekesnek tartom, hogy az a Jobbik beszél átláthatóságról, amelyik összevissza beszél azzal kapcsolatban, hogy mennyit költenek a kormányt támadó plakátokra. Először azt mondták, gőzük nincs, hogy mennyi plakát van, majd utána azt mondták, gőzük nincs, hogy mennyibe kerülnek, majd kitalálták, hogy azt válaszolják, hogy az egész banki hitelből van. A hitel bemondott összege jóval kisebb a Jobbik esetében, mint egy ilyen kampány piaci ára. Ez azt jelentheti, hogy a különbözetet egy milliárdos fizette ki a Jobbik helyett!

- Képviselő Úr! Ez a burkolt pártfinanszírozás kockázata, ezért kell ellene fellépni! Én a magam részéről biztosan nem bíznék több közpénzt egy olyan csapatra, egy olyan alakulatra, amelyik azt sem tudja, hogy pontosan mekkora összeget költ el, mekkora kiadásai vannak, és egyébként meg jó nagy adósságokba veri magát. Mert voltak olyan pártok, amelyek ezt az utat választották. Meg is lett az eredménye. Az MSZP-nek már székháza sincsen, az SZDSZ meg már rég eltűnt a süllyesztőben! Mindezt azután, hogy az országot is adósságba verték. Jól emlékezhetünk arra, hogyan növelték meg az államadósságot több mint 80 százalékra. Na, ebből biztosan nem kérünk még egyszer. Köszönöm, hogy meghallgatott! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

SZÁVAY ISTVÁN: - Államtitkár Úr! A kérdésem nem Simicska Lajosra meg a Jobbik plakátkampányára vonatkozott, hanem arra, hogy kiderült, hogy a CÖF hazudott. Kiderült, hogy a CÖF-öt önök több száz millió forinttal kitömték annak érdekében, hogy a politikai ellenzéket lejárassák! A kérdésem arra vonatkozott, hogy emiatt fektették-e el a civiltörvényt? Mi elmondtuk elejétől fogva, most is elmondom: ha önök hajlandóak olyan törvényt hozni, amelyik teljeskörűen szabályozza és átláthatóvá teszi azt, hogy milyen szervezetek és milyen pénzből befolyásolnak politikát Magyarországon, akkor azt mi tudjuk támogatni.

- Államtitkár Úr! Ha van Magyarországon olyan szervezet, amelyik belföldről a politikát befolyásolja, az éppen a CÖF. Sőt, a CÖF már lassan jobban befolyásolja a politikát, mint amennyire az a KDNP-től kitelik! És nem biztos, hogy egyedi esetről van szó az MVM 508 milliója kapcsán. Biztos vagyok benne, hogy ki fognak itt még más dolgok is derülni, és ha ez nyilvános lenne, mint ahogy nem az, akkor az elmúlt hat vagy hét évben már régen megtudhattuk volna, hogy a CÖF miből buszoztatott, meg miből plakátolt. Ezt nem tudjuk, csak sejtjük: közpénzből! Éppen ezért a mai napon minden miniszterhez benyújtottam egy írásbeli kérdést, akiktől hasonló adatok szolgáltatását kérem a saját minisztériumukra vonatkozóan.

- Igen, államtitkár úr! Ez illegális párt- és illegális kampányfinanszírozás, és ezért önök felelni fognak! (Taps a Jobbik soraiban.)

***

 DÖMÖTÖR CSABA: - Képviselő Úr! A felszólalását hallgatva az jutott eszembe, hogy az ön pártelnöke éppen a mai napon adott egy interjút az egyik Soros-portálnak, amelyik egyébként százmilliós tőkeinjekciót kapott a spekuláns egyik alapjától! Ha igazán érdekelné önöket az átláthatóság, akkor az interjúban legalább pár mondatban felhozták volna ezt a kérdéskört. Ahhoz kellett volna bátorság, nem pedig a macskás képekhez!

- Mindenesetre most már azért értjük, hogy miért támogatta meg a Jobbik a baloldalt az egyetem körüli politikai cirkuszban, miközben korábban még azt állította, hogy a CEU-nak adott támogatások akár választásokat is eldönthetnek. Pici kis kiragadott példa ez a Jobbik ezernyi fordulata közül! Nekem egyébként nincs pontos listám arról, hogy Soros György kiket és miket támogat, de Vona Gábor mai interjúja egész biztosan nem jöhetett volna létre nélküle! Köszönöm, hogy meghallgatott! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

A végtelenségig nő a korrupció ára?

 IKOTITY ISTVÁN, (LMP): - Miniszter Úr! 14 milliárdból immár 140 milliárd forintra nőtt a vizes vb tervezett költsége. Ez tízszerese az eredeti tervezetnek, és szinte nem telik el úgy nap, hogy ne emelkedne néhány száz milliócskával ez a projekt. A költségek brutális elszabadulásán túl a haveri vállalkozók kifizetése is figyelmeztet a korrupció veszélyére a beruházással kapcsolatban. Garancsi István, Orbán Viktor kötélbarátja tízmilliárdos megrendelésekhez jutott az uszoda felépítésével, nem is beszélve az okozott környezeti károkról.

- Miniszter Úr! A Dagály fürdő egészséges fáit is kivágták, a Duna-partot is lebetonozták.  Az LMP ezért kezdeményezte, hogy vizsgálóbizottság tárja fel a túlköltéseket. Az ellenzéki képviselők csatlakozása után a Fidesz-KDNP-n múlik, hogy elkezdheti-e a bizottság a munkáját!

- Miniszter Úr! Engedik-e a vizsgálóbizottság felállását?

- Kivizsgálhatjuk-e a vizes vb irreális túlköltéseit?

- Hogyan szabadulhattak el a költségek a kezdeti 14 milliárdról 140 milliárd fölé?

- Hogy létezik, hogy a beruházás ára néhány év alatt a tízszeresére nőtt?

***

LÁZÁR JÁNOS, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Képviselőtársam! Mindannyiunk érdeke, hogy Magyarország hosszú évtizedek óta először rendezzen egy olyan világversenyt, ami a magyar sport számára is óriási lehetőség, Budapest és az ország számára is nagy megmérettetés. Ebben, azt remélem, teljes konszenzus van közöttünk. Ez jó a magyar sport, a magyar úszás ügyének, és közösen álltunk ki emellett, amikor belevágtunk a verseny rendezésébe.

- Nem csökkentette, hanem növelte a költségeket az a tény, hogy nem 2021-ben, hanem 2017-ben kell megrendeznünk ezt a világbajnokságot, amiről a kormány, illetve a sportági szövetség közösen döntött, vállalva ennek minden következményét. Az eddig lezárt beruházások, ilyen a Dagály építése, pontosan annyiba került, mint amennyit a közbeszerzési eljárás kiírásakor a kormánybiztos, illetve a felügyelő minisztérium a közbeszerzési kiírás dokumentációjában meghatározott. Ott nem volt költségátlépés. Azt az összeget a lezárt beruházásnál tudtuk tartani.

- Hogy a verseny megrendezése mennyibe fog kerülni, azt csak a versenymegrendezés után tudom önnek tételesen elszámolni, amit a kormány kész megtenni a parlament és természetesen az ország nyilvánossága előtt is Most a legfontosabb kötelességünk és dolgunk, ami nem kis feladat, hogy ezt a világversenyt magyar sikerrel és Budapest eredményességével tudjuk megvalósítani  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

IKOTITY ISTVÁN: - Miniszter Úr! Megijesztett, mert én tízszeres túlköltésről beszéltem, és ön arról beszélt, hogy majd amikor bezárul, befejezésre kerül a sportrendezvény, akkor lesz lehetősége a teljes költségről elszámolni!  Azt látjuk, és annak idején ezért nem támogattuk ezt a kezdeményezést, mert roppantul féltünk tőle, hogy pontosan az fog megvalósulni, hogy ilyen rettenetes módon elszabadulnak a költségek, tízszeresére. Gondoljanak csak bele: ha más sportrendezvények, itt az elmúlt időszakban gyakran fölmerült, amelyek elindultak 700-800 millióról, hányszorosára növekedtek volna? Hiszen hányszorosára fog növekedni ez, ami már most tízszeresénél van?!

- És akkor beszélhetünk olyanról, hogy 3,5 milliárd forintot szórnak el 90 perces nyitóünnepségre! Beszélhetünk arról, hogy fölállítanak egy medencét a Dunában, amit utána egyszerűen elbontanak, vagy arról, hogy egy szponzoroknak szervezett 2 milliárdos rendezvényt hajtanak ennek keretében végre.

- Miniszter Úr! Újra kérdezem: a vizsgálóbizottság létrehozását támogatják-e, mert most még talán lehet megállítani a költségeket?

***

LÁZÁR JÁNOS:  - Képviselő Úr! Nem vonva kétségbe azt a kötelező érvényű jogát, ami egy törvényhozásban munkálkodó képviselőt megillet a végrehajtó hatalom tekintetében, és ez az elszámoltatás kötelessége, joga és lehetősége. Hadd mondjam azt önnek, hogy egyrészről tízszeresére nem fognak a költségek növekedni. Korrekt elszámolást azonban a verseny megrendezése után lehet csak biztosítani, amikor a kormánynak kötelessége elszámolni, pontosan megnézhetik, hogy mi mennyibe került és értékarányos volt-e.

- Arra az általános felvetésére, hogy általában drágulnak a sportrendezvények vagy az építési beruházások, általános érvényű állásfoglalásként tudom mondani: Magyarországon az elmúlt 30 esztendőben ritkán fordult elő, hogy kiviteli terv birtokában írtak ki egy közbeszerzést. Van különbség, ha engedélyes tervre kér valaki ajánlatot, és van különbség, ha kiviteli tervre. Sajnos a magyar tervezési precizitás még nem tart ebben a stádiumban. Azt megígérem önnek, hogy tételes és részletes elszámolást fognak kapni. A magyar kormánynak és Magyarországnak az az érdeke, hogy egy nagyon sikeres versenyt bonyolítsunk le közösen! Kérem a megértésüket és a támogatásukat! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Mennyi kárt okozhatott a Gyurcsány-család?

BUDAI GYULA, (Fidesz): - Miniszter Úr! Újabb szocialista családi bizniszre derült fény, amelynek a szálai az Apró-Dobrev-Gyurcsány családhoz vezetnek. Az ügy előzménye 2002-ben kezdődött, amikor 2002 és 2004 között Dobrev Klára volt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyik vezetője, és ő felelt közvetlenül az európai uniós források informatikai hátterének biztosításáért. Mit ad Isten, ez alatt az idő alatt kiszervezték az informatikai rendszert, ezáltal kivonták az ellenőrzés lehetősége alól azokat az európai uniós forrásokat, amelyek 2004 és 2007 között érkeztek Magyarországra! Ennek a cégnek egyébként nyolc szerződése volt ebben az időszakban. Ezt a tevékenységét 2003 és 2009 között végezte. Ezt a szerződést nem más, mint Heil Péter írta alá, aki akkor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője volt, és aki jelenleg egyébként az Altus Zrt. egyik vezető beosztottja. Ezen informatikai rendszeren közel 12 000 milliárd forint folyt keresztül, és ennek az ellenőrzése és irányítása e cég kezébe került.

- Azt gondolom, hogy ez egy olyan körülmény, amelyet mindenképpen vizsgálni kell, amelyet a kormánynak mindenképpen vizsgálat alá kell vonnia tekintettel arra, hogy az Európai Unió jelentésében három nagyon fontos dolgot állapított meg a 2007 és 2014-es időszak elemzése során. Egyrészt nem volt közbeszerzés, másrészt jogtalan volt a kiszervezés, harmadsorban pedig nem tették közzé a kiszervezést!

- Miniszter Úr! Egyrészt kérem a kormány határozott fellépését ebben az ügyben, és kérdezem öntől:

- A Gyurcsány család családi biznisze mennyi kárt okozott Magyarországnak?

***

LÁZÁR JÁNOS, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Tisztelt Országgyűlés! Még mielőtt az indulatok elszabadulnának a Házban, engedjék meg, hogy röviden annyit szeretnék elmondani nem megzavarva a vitát és az indulatokat a tényekkel, hogy az Európai Bizottság most zárta le azt a vizsgálatot, amely értékelte, hogy Magyarország 2002 és 2004 között hogyan készítette elő az európai uniós, mintegy 12 000 milliárd forintnyi forrás lehívását. Ez konkrétan az informatikai rendszer működtetésére vonatkozó vizsgálat volt.

- Kétségtelen tény, hogy 2009-ben is megvizsgálta ezt már az Európai Bizottság. Az nem világos számunkra, de vannak sejtéseink, hogy akkor miért nem tett megállapítást? Most azonban megállapítást tett! A megállapítás lényege az, hogy Magyarország törvénytelenül járt el, és ezért 17 milliárd 900 millió forintnyi bírságot, a teljes költséget kell visszafizetnünk az Európai Bizottságnak. Nem kevesebb történt, mint hogy a 2007 és 2014 közötti fejlesztési időszak forrásait 2004-ben egy olyan informatikai rendszerbe szervezték, amelyet törvénytelenül valósítottak meg az Európai Bizottság jelenlegi állásfoglalása szerint, és ráadásul, amikor elkészült az informatikai rendszer, biztos, ami biztos, még az informatikai rendszer tulajdonjogát is átadták az informatikai rendszert készítő cégnek. Ez volt az úgynevezett Welt 2000 Kft., amely jól bebástyázta magát szerződésekkel, óriási pénzeket vettek fel ennek a cégnek a képviseletében valakik.

- Az Európai Bizottság szerint először is teljesen értelmetlen volt ez a kiszervezés, a magyar államnak ezen informatikai rendszer működtetését magánál kellett volna tartania. Ez ma már rendben van, hiszen visszaszerveztük az informatikai rendszert, és ebben a fejlesztési ciklusban az állam végzi ezt a munkát. A másik észrevétel, hogy a kiszervezés, ami felesleges volt és nem az állam érdekében történt, az pedig törvénytelenül esett meg. Ennek a bonyolítója a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség volt, az illetékes alelnök Dobrev Klára volt, akik bonyolították, ma az Altusnál és az Európai Bizottság ügyet korábban nem vizsgáló csapatában dolgoznak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

***

BUDAI GYULA: - Hogy jobbikos képviselőtársamat megnyugtassam: szeretném tájékoztatni arról, hogy elszámoltatási kormánybiztosként 2010 és '12 között vizsgáltam a Welt 2000 Kft.-t. De mivel a 2007 és '13 közötti időszak lezárása 2014 után következett be, a teljes dokumentációt az Európai Uniótól nem kaptuk meg, ezért a vizsgálatot nem tudtuk befejezni. Tehát amit képviselő úr felvetett, az butaság, és megkérem, hogy a közeljövőben nézzen utána!

- Miniszter úrnak egyrészt köszönöm a válaszát, másrészt pedig azt kérem, hogy a kormány tegye meg azokat a jogi lépéseket, akár polgári, akár büntetőjogi lépéseket, amelyekre most a tények teljes ismeretében lehetőség van! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

***

LÁZÁR JÁNOS: - Tisztelt Ház! Csak tényeket szeretnék a figyelmükbe ajánlani és semmiféleképpen nem megelőlegezve a tények közötti összefüggéseket.

- Az első tény az, hogy Magyarországot megbírságolta az Európai Unió, és visszafizetési kötelezettségünk van. A második tény az, hogy 2009-ben folyt egy vizsgálat, amely nem állapított meg semmit sem, majd most egy újabb vizsgálat folyt. Az az igazság, hogy akik az első vizsgálatot lefolytatták, 2015-ben az Altus-csoportnak megbízást adtak az Európai Bizottságnál. Amikor ők kikerültek, ez a csoport az Európai Bizottság illetékes hatóságától, szervezeteitől, egy újabb vizsgálat következett, amiben törvénytelenség és visszaélés került megállapításra.

- Tehát nem kevesebbet mondok én, mint hogy az Altus-csoport tulajdonosa, vezetői attól az Európai Uniótól és Európai Bizottságtól kaptak megbízást, akik konkrétan az általuk megkötött szerződéseket is vizsgálták. Itt nyilvánvaló személyi összefüggések lehetnek, amit mi most részleteiben nem ismerünk. Ezért tettem büntetőfeljelentést a mai nap folyamán! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Bartha Szabó József